Az elmúlt időszakban 90 ezer új munkavállaló jelent meg a munkaerőpiacon, így nőtt az államkassza bevétele, ami a munkaadók szerint lehetővé tenne egy újabb járulékcsökkentést. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint így volna reális a sajtóban megjelent nagymértékű, 12 ezer forintos minimálbér emelés.
„Ha erőltetetten emeljük a minimálbért, az egy politikai megközelítés, ami mellett és ellen is szólhatnak érvek, de mindenképpen azt jelenti, hogy úgynevezett bértódulás történik, tehát hogyha a várható általános emelésnél jobban emelkedik a minimálbér, akkor csökkenni fognak a különbségek a mérnökök és a technikusok, a technikusok és szakmunkások között” – mondta Lakatos Péter.
A Világgazdaság írt arról, hogy bruttó 150 ezer forintra nőhet a minimálbér 2019-től, a bérminimum 180 500 forintos összege pedig 202 ezer forint lehet. Ám ez már ágazatok között is bérfeszültséghez vezethet az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke szerint. A közszférában ezért ő visszatérne a korábbi illetményszámítási módszerre, amelynek alapja, például a tanároknál is a mindenkori a minimálbér volt.
„Nekünk van egy javaslatunk és ez most már a szakszervezeti oldal egyetértett, hogy a különböző költségvetési bértáblák legkisebb eleme a mindenkori minimálbér legyen, a legkisebb szakképzettséget kívánó eleme a mindenkori garantált bérminimum. És nagyon fontos bevezetni erre a területre a diplomás bérminimumot, tehát a felsőoktatási képzettséggel rendelkezők minimumát, mert ha ez a három arányosan megemelkedik, az mozdítja a bértáblát” – fejtette ki Kuti László.
A minimálbér-emelés a legnagyobb problémát a kistelepüléseken okozhatja. Az alkalmazottat foglalkoztató boltok jelentős része már az elmúlt években is nehéz helyzetbe került.
„Ezek nagyon sok esetben be is zártak, látjuk, hogy hány kisebb településen megszűntek azok az élelmiszerboltok, amelyek az alapvető élelmiszerek ellátásához hozzájárultak a településen, és bizony ezen falvak lakosságának néhány esetben több 10 kilométert kell utazni, hogy hozzájusson a napi ellátáshoz” – mondta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára óvatosan fogalmaz: arra emlékeztet, hogy hivatalos álláspont még nem csak a kormány, de a munkáltatók és a munkavállalók részéről sincs.
„Az elmúlt két évben rendkívül jelentős volt a minimálbér emelése Magyarországon mind a minimálbér, mind a szakmai bérminimumot tekintve, aminek nyilván azok a dolgozók, akiket érintett, azok örültek, ezt nem lehet elvitatni. Ugyanakkor elsősorban a kisvállalkozások körében ez a jelentős emelés rendkívüli terhet jelent, máshonnan kellett költségeket átcsoportosítani, ha egyáltalán ki tudták fizetni” – mondta Vámos Csaba a szervezet főtitkára.
A kiszivárgott számok alapján 2019-től a minimálbér 8,7 százalékkal a bérminimum közel 12 százalékkal nőne.
