Lassan meg kellene jelennie az őzláb gombának, a tuskó gombának és a gyűrűs tuskónak is. Ennek ellenére a pécsi vásárcsarnokba utoljára a nyár közepén hoztak vizsgálatra erdei gombát a gyűjtők. Völgyi István gombaszakellenőr a Hír Televíziónak elmondta: „Annyira nincsen erdei gomba, hogy körülbelül két és fél hónapja egy szem gombát sem hoztak a vásárcsarnokba. Még a júniusi nagy esőzések után volt még némi gombafelhozatal, azután mintha egyszerűen elvágták volna.”
| A kalászos gabonáknak is rosszat tett a száraz, forró nyár: az idén 8 százalékkal nagyobb területen, az előző évinél 2 százalékkal kevesebb, 5,5 millió tonna kalászos gabona termett a kedvezőtlen időjárás miatt. Az aszály hungarikumokat is veszélyezteti: a szokásos termés fele várható az ország egyik legismertebb fűszerpaprika-termő területén, a Tolna megyei Bogyiszlón. A szélsőséges időjárás miatt hazánk borbehozatalra szorul, emiatt fokozattan ellenőrzik a borok eredetét |
A köztudatban az terjedt el, hogy nagyobb esőzés után jelennek meg a gombák az erdőben. A tudományos magyarázat azonban ennél összetettebb. A gomba a föld alatt éli vegetatív fázisát, ha kibújik, akkor fordul termőre. Erre két feltétel esetén van lehetősége – magyarázta el Salamonné Albert Éva Pécsi Tudományegyetem Növényrendszertani Geobotanikai Tanszékének docense. „Az egyik az, amikor tápanyaghiányossá válik a környezet, a másik, amikor hideghatás éri a gombát. Hogyha az esővel szeretnénk ezt összekapcsolni, akkor az azt jelentené, hogy a nagyobb mennyiségű eső lehűti a talajt. A gomba átkerül a termőtestfejlesztő fázisába, és ha megfelelő mennyiségű esőhöz jut, akkor kifejleszti a föld feletti részeit is – mondta Salamonné Albert Éva.
Több hónapos aszály esetén azonban a talaj annyira felmelegszik, hogy csak hosszabb hideghatás, azaz nagyobb esőzés esetén jelennek meg a termések. Ez annyit jelent, hogy rövid ideig tartó záporokat követően sem lesz gomba az erdőkben.
