Kiemelte: miután az energiaárak jelentősen megugrottak világszerte, a hatósági árak és a rezsicsökkentés témaköre minden uniós országban kiemelt kérdés lett.
A hazai rezsicsökkentési programmal Magyarország jó példát tud mutatni azoknak a tagállamoknak, amelyek gondolkodnak a hatósági árak bevezetésén, a végső kisfogyasztók megvédésén - jegyezte meg.
Azokban az országokban, ahol nem vezettek be hatósági energiaárakat, "durva és elrettentő" áremelkedések következtek be - hangsúlyozta, példaként Hollandiát megemlítve, ahol 8-9 hónap alatt a villamosenergia ára 144 százalékkal nőtt.
A rendezvény keretében a szakma keresi a megoldást arra, hogy mit lehetne tenni a magas energiaárak letörése érdekében; Magyarország álláspontja az, hogy egyebek közt fontos lenne a kvótakereskedelmi rendszer különböző anomáliáit megszüntetni - mutatott rá.
Hosszabb távon segíthet kordában tartani az energiaárakat, ha elfogadják az Európai Bizottság legutóbbi, szilveszter napján megjelent javaslatát, melynek értelmében a nukleáris energia és a földgáz fenntarthatónak minősülne, ezáltal hozzájárulhatna a klímaátmenethez. "A 2050-es klímasemlegességet a nukleáris energia nélkül nem gondolom, hogy el lehet érni" - fogalmazott az államtitkár.
Steiner Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a megújuló energiák szerepének növelése érdekében fejlesztésekre van szükség, meg kell erősíteni a hálózatokat, hogy be tudják fogadni a megújuló forrásból származó energiákat.
A találkozó másik témaköre az energiahatékonyság és a jövő technológiái voltak, így például a hidrogén alapú megoldásokról is szó esett - ismertette. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország tavaly májusban elfogadott egy hidrogénstratégiát, amelynek gyakorlatba ültetése jelenleg zajlik.
"A magas energiaárak is rámutattak arra, hogy nem lehet a lakosságot túlterhelni, Magyarország éppen emiatt nem támogatja, hogy a közlekedés és az épületek is bekerüljenek a kvótakereskedelem alá" - jelezte az államtitkár.
A rendezvényen Steiner Attila bemutatta, hogy Magyarországon milyen programok zajlanak a zöld átmenet jegyében. A 200 milliárd forintos keretösszegű napelemes pályázat például az átlagjövedelem alattiaknak nyújt segítséget megújuló energiarendszerek kiépítésében - emelte ki a prezentációból.
