2024. 03. 02. Szombat Lujza napja
Jelenleg a TV-ben:

Arról jöttem én... - A Color együttes története

Következik:

Európai Híradó 04:00

Háború Ukrajnában

Háború Ukrajnában – Putyin: Ukrajna egy mesterséges állam + videó

A stúdióban Stier Gábor, a Moszkvatér.com főszerkesztője és Vukics Ferenc katonai szakértő voltak a vendégeink. Putyin szerint a nyugat jobban fél Kínától, mint Oroszországtól. Az orosz elnök azt is mondta a nyugat átvágta az oroszokat a Szovjetunió felbomlásakor.

  • Háború Ukrajnában – Putyin: Ukrajna egy mesterséges állam + videó

A tartalomból:

  • Történelem leckével kezdte a Tucker Carlosnnak adott interjút Putyin. Az orosz elnök elmagyarázta az amerikai újságírónak, hogyan jött létre néhány évtizede Ukrajna és részletezte a ruszin nép történetét is. Putyin magyarázatot adott arra, hogyan adtak egyre nagyobb autonómiát az ukrán területről érkező kommunista vezetők Moszkvában Ukrajnának.

Putyin: A Szovjetunió rengeteg olyan területet kapott, amely soha nem tartozott hozzá, beleértve a Fekete-tenger térségét is. Valamikor, amikor Oroszország megkapta őket az orosz-török háborúk eredményeként, Új-Oroszországnak (Novorosszija) vagy egy másik Oroszországnak nevezték. De ez nem számít. Ami számít, az az, hogy Lenin, a szovjet állam alapítója így hozta létre Ukrajnát. Az Ukrán Szovjet Köztársaság évtizedeken át a Szovjetunió részeként fejlődött. És ismeretlen okokból, ismét a bolsevikok ukránosítással foglalkoztak. Nem pusztán azért, mert a szovjet vezetés nagyrészt Ukrajnából származókból állt. Inkább a Szovjetunió által folytatott általános honosítási politikával magyarázható. Ugyanezt tették más szovjet köztársaságokban is. Ez a nemzeti nyelvek és nemzeti kultúrák támogatását jelentette, ami elvileg nem rossz. Így jött létre a szovjet Ukrajna. A 2. világháború után Ukrajna a háború előtt Lengyelországhoz tartozó területek mellett megkapta a korábban Magyarországhoz és Romániához tartozó területek egy részét is.

Tehát Romániától és Magyarországtól elvették a földjeik egy részét, és a szovjet Ukrajnának adták, és ezek a területek ma is Ukrajna részei. Ebben az értelemben tehát minden okunk megvan arra, hogy megerősítsük, hogy Ukrajna egy mesterséges állam, amelyet Sztálin akaratából alakítottak ki.

Tucker: Ön szerint Magyarországnak joga van visszavenni a földjeit Ukrajnától, és más nemzeteknek is joguk van visszatérni az 1654-es határaikhoz?

Putyin: Nem vagyok benne biztos, hogy vissza kellene-e menniük az 1654-es határaikhoz. De tekintettel Sztálin idejére, az úgynevezett Sztálin-rezsimre, amely – ahogy sokan állítják – számos emberi jogi jogsértést és más államok jogainak megsértését látta. Lehet azt mondani, hogy visszakövetelhetik azokat a földjeiket, miközben ehhez korábban nem volt joguk. Ez legalábbis megérthető.

  • A jelenlegi geopolitikai helyzetről is beszélt az orosz elnök a Tucker Carlosnnak adott interjújában. Putyin szerint a nyugat, benne az Egyesült Államok jobban tart Kínától, mint Oroszországtól. Az orosz elnök arról is beszélt, annak idején felvetette, hogy Oroszország csatlakozhatna-e a NATO-hoz, amire először igennel válaszolt az akkori amerikai elnök, majd visszavonta a lehetőséget.

Putyin: A Nyugat jobban fél az erős Kínától, mint az erős Oroszországtól, mert Oroszország 150 millió embert nyert, Kína pedig 1,5 milliárd lakosú. És a gazdasága ugrásszerűen, évente 5%-kal növekszik. Régebben még ennél is több volt, de ez elég Kínának. Ahogy Bismarck mondta egyszer, a lehetőségek a legfontosabbak. Kína potenciálja óriási. Ma a világ legnagyobb gazdasága a vásárlóerő-paritás és a gazdaság mérete alapján. Már régen megelőzte az Egyesült Államokat, és gyors ütemben növekszik. Ne beszéljünk arról, hogy ki kitől fél. Ne érveljünk ilyen kifejezésekkel. És térjünk rá arra, hogy 1991 után, amikor Oroszország azt várta, hogy befogadják a civilizált nemzetek testvéri családjába, semmi ilyesmi nem történt. Átvertek minket. Nem személyesen rátok gondolok, amikor azt mondom, hogy ti. Természetesen az Egyesült Államokról beszélek. Az ígéret az volt, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni. De ez ötször is megtörtént. 

  • Putyin arról beszél, hogy a nyugat jobban fél Kínától, mint Oroszországtól. Ettől függetlenül, Kínával sokkal elnézőbben bánik egyelőre.
  • Putyin nem kevesebbet állít, minthogy az amerikai elnököknek kisebb mozgástere van, mint gondolhatnánk.

Putyin: Nekünk azt ígérték, hogy nem megy a NATO keletre, egy centit sem, ahogy nekünk mondták. És aztán mi történt? Azt mondták, nos, ez nincs papíron rögzítve, szóval majd bővítünk. Tehát öt hullámban történt a bővítés. A balti államok, egész Kelet-Európa, és így tovább. Eljöttek Ukrajnába. Végül 2008-ban, a bukaresti csúcstalálkozón kijelentették, hogy Ukrajna és Grúzia előtt nyitva állnak az ajtók a NATO-hoz való csatlakozásra. Németország, Franciaország úgy tűnt, hogy ellene van, ahogy néhány más európai ország is. De aztán, mint később kiderült, Bush elnök, mint később elmondták, nyomást gyakorolt ránk, és bele kellett egyeznünk. Ez nevetséges. Aztán azt mondják, hogy Ukrajna nem lesz a NATO-ban. Tudja, én azt mondom, hogy nem tudom. Tudom, hogy 2008-ban beleegyeztek. Miért ne egyeznének bele a jövőben? Hát, ők nyomást gyakoroltak ránk, én meg azt mondom, miért nem fognak holnap nyomást gyakorolni rátok, és akkor megint beleegyeztek? Mi készen állunk a beszélgetésre. De kivel? Hol vannak a garanciák? Nincsenek. Tehát elkezdték fejleszteni Ukrajna területét. Mi van ott? Elmondtam a hátteret, hogyan fejlődik ez a terület. Milyen kapcsolatok? Oroszországgal voltak. Minden második-harmadik embernek ott mindig volt valamilyen kapcsolata Oroszországgal. És a választások során a már független, szuverén Ukrajnában, amely a függetlenségét a függetlenségi nyilatkozat eredményeként nyerte el. És egyébként azt mondja, hogy Ukrajna semleges állam. És 2008-ban hirtelen megnyíltak előtte a NATO kapuit. Nem így állapodtunk meg. Nos, az összes elnök, aki Ukrajnában hatalomra került, így vagy úgy, de az Oroszországhoz való jó hozzáállással nyerte meg a választókat. Ez Ukrajna délkeleti része. Ez egy nagyszámú népesség. És nagyon nehéz volt meggyőzni ezt az Oroszországhoz pozitívan viszonyuló választókat. Viktor Janukovics került hatalomra. És hogyan, amikor először győzött, Kucsma elnök után, megszervezték a harmadik fordulót, amelyről Ukrajna alkotmánya nem rendelkezik. Ez egy államcsíny. Képzeljék csak el, hogy valakinek az Egyesült Államokban nem tetszene a végeredmény…

  • Putyin az interjú ezen részében beszél először Európáról, de nem mint önálló erőről, hanem mint kényszerített közösségről, amelyre folyamatosan nyomást gyakorol az USA.
  • Ukrajna nem számíthat nagy előre lépésre a NATO-tagsági kérelmében a közelgő washingtoni csúcstalálkozón – mondta David Quarrey, az Egyesült Királyság NATO-nagykövete. Quarrey-t a Politico idézte: Nem számítok nagy előrelépésre ezen a téren, főleg a valószínű helyszíni helyzet miatt – mondta a nagykövet. Quarrey aztán finomított a kijelentésén azzal, hogy hozzátette, szerinte az Egyesült Királyság "teljes mértékben meg van győződve arról, hogy Ukrajna jogos helye a NATO-ban van. Az a kérdés, hogy mikor…, és a mi feladatunk itt az, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát, ahogy egyre közelebb kerül a szövetséghez". A katonai szövetség tagjai július 9. és 11. között gyűlnek össze az amerikai fővárosban, és bár Ukrajna NATO-tagságának kérdését valószínűleg megvitatják, Quarrey szerint Kijevnek mérsékelnie kell várakozásait.
  • Ukrajna fontolgatja, hogy vészhelyzeti tervet készít a pénzszerzésre az IMF-től, ha a Kijevnek szánt 60 milliárd dolláros amerikai segélycsomag továbbra is elakad – jelentette pénteken a Bloomberg az ügyet ismerő személyekre hivatkozva.
  • A NATO átvenné az Egyesült Államoktól az Ukrajnába irányuló fegyverszállítás koordinálását – jelentette a Handelsblatt című napilap. A német újság azonban megjegyzi, hogy egy ilyen lépés „robbanásveszélyes” lenne, ugyanis a háború kezdete óta a NATO azt hangsúlyozza, hogy a katonai segítségnyújtás az egyes tagállamok döntésének kellene hogy legyen, nem pedig a szövetségé. Az Egyesült Államok által létrehozott Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (Ramstein-formátum) keretében az Ukrajnának támogatást nyújtó országok rendszeresen találkoznak egy Németországban található amerikai légibázison. A Handelsblatt szerint Jake Sullivan amerikai biztonsági tanácsadó és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közösen dolgozták ki a tervet, hogy a ramsteini találkozókat a NATO védnöksége alá helyezzék. Ezeket a terveket a szövetségen belül a héten vitatták meg.

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Arat a kolera

Arat a kolera

Tanzániában legkevesebb 26 ember életét követelte a kolera, amelynek járványa a kelet-afrikai ország tíz régióját sújtotta január 5. és február 8. között - közölte a helyi egészségügyi minisztérium.

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!