A tartalomból:
- Fehér Ház szerint elkerülhetetlenek a civil áldozatok. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője tegnap azt mondta: „Ez háború. Ez harc. Véres, csúnya és piszkos lesz, és ártatlan civileknek fog fájni a továbbiakban is”.
- Az USA „új világrendet” fog építeni – mondta Joe Biden, a jelenlegi rendszer ugyanis „kifogyott a lendületből”. Az amerikai elnök kampánybeszédében azt vázolta fel, hogy „50 évig a háború utáni időszakban éltünk, amikor ez rohadt jól működött, de mostanra ez kifulladt. Bizonyos értelemben új világrendre van szükségünk”. Washington fogja alakítani a helyébe lépő rendszert – szögezte le Joe Biden.
- Egy washingtoni kampányfogadáson Biden arról beszélt hogy meggyőzte Japánt és Dél-Koreát, hogy pénzügyi segélyt küldjenek Ukrajnának, továbbá hogy vasúti és kikötői megállapodást írt alá az Unióval, Indiával és Szaúd-Arábiával a G20-ak múlt havi újdelhi csúcstalálkozóján. Az Egyesült Államok vezetője mindezt úgy összegezte:„Úgy gondolom tehát, hogy lehetőségünk van arra, hogy olyan dolgokat tegyünk, ha elég bátrak vagyunk és eléggé bízunk magunkban, olyan módon egyesítsük a világot, ahogyan még soha nem volt”.
- Joe Biden a múlt héten jelentette be, hogy az Egyesült Államok egyszerre három háborút fog finanszírozni: Ukrajnában, Izraelben és Tajvanon. Biden azt is állította, hogy „az amerikai vezetés az, ami összetartja a világot.”
- Ron Paul amerikai politikus, a képviselőház egykori tagja szerint ez egy eléggé ambiciózus külpolitika egy olyan elnöktől, aki még egy összefüggő gondolatot sem tud elmondani súgógép nélkül. Az egykori texasi képviselő azt mondta: Biden beszédének szinte minden szava valótlan volt, hiszen az USA több mint tíz éve tartó ukrajnai és évtizedek óta tartó közel-keleti beavatkozása ezt a két régiót olyan robbanás szélére sodorta, amilyenre korábban még nem volt példa.
- Az Egyesült Államok pénzügyminiszter-helyettese hamarosan Európába látogat, hogy Oroszországról és a Közel-Keletről tárgyaljon. Adewale Adeyemo az Egyesült Királyságba, Belgiumba és Németországba utazik, hogy összehangolja az ukrajnai helyzettel és a palesztin-izraeli konfliktussal kapcsolatos intézkedéseket – közölte az amerikai pénzügyminisztérium sajtószolgálata. A közlemény szerint Adeyemo október 27. és november 1. között utazik Európába.
- Oroszország amerikai bombázókat fogott el a Balti-tenger felett. Az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai bombázóját észlelte a légvédelem, és egy Szuhoj Szu-27-es vadászgépet küldött az azonosításukra és a nemzeti légtér megsértésének megakadályozására, közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. Az amerikai Lancer B-1B egy szuperszonikus stratégiai nehézbombázó, amelyet a szovjet légvédelem áthatolására és nukleáris fegyverek célba juttatására terveztek. Az orosz közlés szerint ahogyan az orosz vadászgép közeledett, a két amerikai bombázó irányt változtatott és eltávolodott a határtól.
- Brjanszkot is újabb ukrán dróntámadás érte, miközben folytatódnak a súlyos harcok Advijivkánál, amelyek a hadjelentések szerint hatalmas ukrán emberáldozatot követelnek, ezért Kijev elrendelte a város kiürítését.
- Az Ukrán Fegyveres Erők jelenleg csak három ATACMS rakétával rendelkeznek az ukrán hadseregnél szolgálatban lévő 12 darabból – mondta Larry Johnson volt CIA-elemző egy interjújában. A szakértő úgy véli, hogy az Orosz Fegyveres Erők tagjai gyorsan megtanultak megbirkózni az ATACMS, valamint a HIMARS lövedékekkel és a Storm Shadow cirkálórakétákkal.
- Az ukrán energetikai miniszter szerint Ukrajnának meg kell támadni az oroszországi energiarendszert, hogy az orosz lakosság a saját bőrén tapasztalja meg, milyen érzés áramszünetek közepette élni, írja az ua-news. German Haluscsenko a televízió hírfolyam műsorában fejtette ki véleményét. Szerinte csapásokat kell mérni az oroszországi energiarendszerre és jelentős károkat kell okozni az oroszországi ellátó hálózatban.
- A The New York Times írása szerint az ukrán haderő a saját hasznára akarja fordítani a téli időjárást olyan módon, hogy rakétákkal fogják támadni az oroszok hátországában lévő parancsnoki létesítményeket, fegyverraktárakat és az utánpótlási vonalakat.
- A hvylya.net információja szerint az ukrán hírszerzés felmérte az országban harcoló orosz haderőt, a katonák számát. Az információ alapján az oroszok több mint 400 ezer katonát vetettek be az ukrajnai harcokba, mondta el egy televíziós műsorban Andrij Juszov, a hírszerzés munkatársa, hozzátéve, hogy ez jelentős számbeli erőt jelez.
- A Google az izraeli hadsereg kérésére felfüggesztette a valós idejű információk közlését két navigációs alkalmazásában, a Google Térképben és a Waze-ben – írja a Bloomberg. A cég szóvivőjének tájékoztatása szerint a fokozódó közel-keleti helyzet és a helyi közösségek biztonsága érdekében hozták meg a döntést. Mindkét alkalmazás valós időben mutatja, merre járnak emberek vagy járművek, és a mozgásuk sebességéről is lehet látni a pontos adatokat. A navigációs funkciók a Gázai övezetben és Izraelben is elérhetetlenné váltak.
- Izrael és a Hamász közötti súlyosbodó konfliktusban a Gázai övezetben elesett palesztinok száma megközelíti a 6000-et, ezen kívül körülbelül 20 000 a sebesült. Jelenleg mintegy 600 ezer gázai menekült szorul segítségre, közölte az ENSZ.
- Izraeli oldalon 4500 fő a sebesültek száma. A felvételek szerint egyre több amerikai csapat érkezik a térségbe, miközben az Egyesült Államok több százezer amerikai evakuálására készül a Közel-Keletről, jelentette a The Washington Post.
- Az ENSZ gázai jelentése szerint ma leállhatnak a kórházak az övezetben az üzemanyaghiány miatt. Izrael nem engedélyezi az üzemanyagszállítást Gázába, mivel szerintük az a Hamász-hoz kerül.
- A Hezbollah, a Hamász és az Iszlám Dzsihád megállapodott a következő lépésekről a „valódi győzelem” elérése érdekében, adta hírül az egyik izraeli hírportál. A terrorista szervezetek vezetői találkozót tartottak, és rövid közleményük szerint megegyeztek abban, hogy támogatják a gázaiak és a palesztinok győzelmét.
- A Pentagon jelentése szerint az amerikai erőket Irakban és Szíriában is támadások érték az elmúlt héten. Az amerikai központi parancsnokság az NBC News-zal azt közölte, hogy 24 amerikai katona sérült meg a támaszpontokat ért csapásokban.
- Rendkívüli közelségbe kerülhet a harmadik világháború azzal, ha újabb államközi fegyveres konfliktussá szélesedne ki az izraeli terrorellenes művelet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban. A külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésben arról beszélt, hogy Izraelt brutális terrortámadás érte, és minden joga megvan megvédeni magát. Szijjártó Péter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a terrorizmus elleni harc nem válhat nemzetek és országok közti harccá. „Az ukrajnai háborút, az afrikai terrortámadásokat, továbbá egy esetlegesen országok közötti háborúvá alakuló közel-keleti konfliktust összeadva már nagyon-nagyon közel kerülnénk ahhoz, amit a harmadik világháborúnak nevezünk”.
- Határozottan elutasította a Gázai övezetre vonatkozó fegyverszüneti javaslatokat az izraeli külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt felszólalva. Eli Kohen azt kérdezte a tagoktól, mi lenne szerintük arányos válasz a Hamász szörnyű tetteire és hogyan köthetne Izrael tűzszünetet azokkal, akik országa elpusztítására esküdtek fel.
- A palesztin hatóság külügyminisztere pedig arról beszélt, hogy Izrael vérengzést követ el Gázában, amit az ENSZ-nek kötelessége lenne megállítania, de kudarcot vallott.
- Kimerítette a NATO-tartalékokat az ukrajnai háború támogatása, mondta a NATO-főtitkár. Jens Stoltenberg szerint a szövetség tagállamainak növelniük kell a termelést, hogy biztosítsák saját védelmüket.
- Az ENSZ-főtitkár lemondását követelte az izraeli ENSZ-képviselő, miután Antonio Guiterres elfogadhatatlannak nevezte a gázai civilek elleni támadásokat.
- NATO-nak le kellene zárnia a Balti-tengert a hajózás elől, ha Moszkvát találják felelősnek a balti gázvezeték megrongálásáért, mondta Lettország elnöke. A Kreml úgy reagált, hogy Moszkvának nincs köze a Finnország és Észtország közötti gázvezetéket ért sérüléshez, és minden Oroszországgal szembeni fenyegetést „elfogadhatatlannak" tart.
- Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap viszont arra figyelmeztetett, hogy a NATO nem tudja garantálni a tagállamai „több tízezer kilométeres” tenger alatti vezetékeinek és kábeleinek biztonságát. A balticonnector gázvezeték és távközlési kábel október 8-án szenvedett sérülést, egyelőre nem tudták megállapítani, hogy balesetről vagy szándékos szabotázsról van-e szó. A svéd miniszterelnök "szándékosnak" minősítette a vezeték megrongálását.
- Pénteken a finn Nemzeti Nyomozó Iroda közölte, hogy most a kínai NewNew Polar Bear konténerszállító hajó áll a vizsgálat középpontjában. "A rendőrség a bűnügyi nyomozás során megállapította, hogy a hongkongi zászló alatt közlekedő NewNew Polar Bear nevű hajó mozgása egybeesik a gázvezeték sérülésének idejével és helyével". Állítólag a horgony okozhatta a sérülést, azt viszont nem tudják, hogy szándékos vagy véletlen okán.
- Azerbajdzsán közös hadgyakorlatot tart Törökországgal, az örmény határ közelében. Az azeri minisztérium szerint „akár 3000” katona is részt vesz majd a taktikai műveletekben, amelyeket a fővárosban, Bakuban, az Irán és Örményország között fekvő Nakhicseván-exklávéban, valamint az örmény szeparatistáktól visszafoglalt területeken tartanak. A „Mustafa Kemal Atatürk 2023” elnevezésű gyakorlatokon több tucat tüzérségi fegyver és repülőgép vesz részt.
Műsorvezető: Ferkó Dániel
A teljes adás:
