A tartalomból:
- A NATO-tag Észtországgal és Lettországgal határos orosz területet ért támadás az éjjel, 800 km-re Ukrajnától. A pszkovi repülőteret a források szerint 20 ukrán drón támadta: az előzetes adatok szerint egy üzemanyag-utántöltő komplexumot találtak el és négy IL-76-os szállítógépet megrongáltak. Dróntámadásokat hárítottak el Orjolban és Brjanszkban is.
- Válaszul az orosz hadsereg katonai és infrastrukturális létesítményeket támadott Ukrajnában: a legnagyobb csapás Kijevet érte. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere megerősítette, hogy robbanások történtek a városban.
- Eközben Odesszában a Fekete-tengerről indított Kalibr rakéták miatt is riadót rendeltek el, Cserkaszi, Kirovográd és Dnyipropetrovszk régiókból is erős robbanásokat jelentettek.
- Kijev szeptemberben teljes mozgósításra készülhet. Kiszivárgott dokumentumok szerint Chernigov, Sumy, Dnepropetrovsk, Odessza, Zaporozhye, Kharkov és Nikolaev katonai vezetése arra kérték a vállalkozásokat, hogy adják meg azoknak a munkavállalóknak nevét, akik a jövőben besorozhatóak. A sorozást vezetőket pedig arra utasították, hogy fokozzák azok keresését, akik figyelmen kívül hagyták a behívót. A cél az, hogy minél több embert és minél gyorsabban mozgósítsanak.
- Az ukrán hatóságok még a Nyugat támogatásával sem lesznek képesek 3 millió embert mozgósítani, mert nincs elegendő ember és fegyver – mondta Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök, kommentálva a német Die Welt című lap cikkét, amely szerint akár 3 millió embert is mozgósítani kell a háború megnyeréséhez.
- Fegyverhiány és belpolitikai nyomás hátráltatja a nyugati erőfeszítéseket Ukrajna támogatásában – írja a Wall Street Journal. A lap beszámol arról, hogy a Biden-kormányzat és európai szövetségesei hosszú távú katonai segítséget terveznek nyújtani Ukrajnának azért, hogy Oroszország ne tudjon győzni a csatatéren és hogy meggyőzzék a Kremlt arról, hogy a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás nem fog meginogni.
- India kevesebb mint egy évtizeden belül az orosz szén legnagyobb vásárlójává válik – derül ki az orosz Yakov and Partners tanácsadó cég hétfőn közzétett jelentéséből. A dél-ázsiai ország továbbra is nagymértékben függ a széntől, a kutatók szerint 2030-ra Újdelhi várhatóan az orosz termikus- és kokszszén vezető importőre lesz, megelőzve Kínát, amelynek az előrejelzések szerint csökkenni fog az importja.
- Új őrület hódít az energiatermelésben mégpedig a mesterséges fák – írja az energia.rp lengyel portál. A lap arról értekezik, hogy CO2-leválasztás hamarosan az energiaipar főszereplőjévé válik.
Műsorvezető: Ferkó Dániel
A teljes adás:
