"Irán esetében meg kell jegyezni azt, hogy belenavigálta magát ebbe a helyzetbe. Abba a helyzetbe, ahonnan már nem tudott milyen esetleges egyéb lépést tenni, mert ha azt nézzük, akkor gyakorlatilag a Hamasz vezetőjének a meggyilkolása óta lebegett a levegőben egy lehetséges válaszcsapásnak a lehetősége iráni oldalról. De úgy tűnt, hogy nyugati diplomáciai közreműködések által Irán tartózkodott a válaszcsapástól. Viszont gyakorlatilag azóta a Hezbollah-ot Izrael lefejezte, megindult egy szárazföli művelet Libanon területén, aminél ha azt nézzük, akkor Irán legfontosabbb proxi-szervezete ellen. Ilyen helyzetben Irán saját oldaláról, miután a póker játszmában az összes kártyáját lerakta az asztalra, nem maradt más saját oldaláról, mint, hogy megint visszanyúljon a rakézázás kérdéséhez."
- fogalmazott Hidegkuti Konstantin, nemzetközi kapcsolatok szakértője, a moszkvater.com állandó szerzője.
A közel-keleti konfliktus hatása a mezőgazdasági piacra
"A jelenlegi konfliktus nem volt teljesen meglepő sajnos. Az elmúlt napokban lehetett hallani, hogy oda-vissza mentek a fenyegetőzések. Ami az egész gabona és olajosmag piacot meghatározza az az a 1,5-2-3 szazalékos kőolaj áremelkedés, ami azonnal bekövetkezett és aminek a mai nap lesz majd az, ami megmutatja, hogy mennyire fog még elszállni."
- mondta Bidló Gábor, a BudaGabona ügyvezetője.
