A világ kilenc atomhatalma folyamatosan növeli a nukleáris fegyverarzenáljukra fordított kiadásokat, amelyekre csak 2018 óta 387 milliárd dollárt költöttek. A tömegpusztító fegyvereket ellenző, valamint a globális konfliktusokat elemző szervezetek szerint az atomfegyverek a hidegháború óta nem játszottak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban.
"Minden egyes hadgyakorlatnak van támadó jellege, ha más nem akkor támadás elhárítás. Tehát azok a kijelentések, hogy egy harcászati atomfegyver használatának a gyakorlataiban nincs támadó jelleg az finoman szólva is túlzás az Orosz Védelmi Minisztérium részéről. Engem inkább az aggaszt ebben a kérdésben, hogy a NATO-ról tudjuk, hogy egy rendkívül komoly atomarzenállal rendelkezik. (...) Onnantól kezdve, hogy van egy ilyen hadművelet, mint ami Ukrajnában zajlik, ami NATO területen kívüli hadművelet... Miért kell egy védelmi szövetségnek az elrettentését fitogtatni?! Azt mindenki tudja, hogy az Egyesült Államok nagyon komoly mennyiségű készenlétben álló atomtöltettel rendelkezik, még nagyobb mennyiség van raktárakban. tehát ha ez a konfliktus ne adj Isten abba a fázisba jut, akkor nagyon könnyen atomháborúvá szélesedhet."
- fogalmazott Somkuti Bálint, biztonságpolitikai szakértő.
Erőszakos zöldítés vagy fenntartható termelés
"A zöldítés mint folyamat és mint elvárás a környezetünk védelme, a fenntarthatóság ezek mind olyan fogalmak és olyan folyamatok, amelyek az elmúlt 5-10 évben sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak, mint ami korábban jellemző volt. Ennek elsősorban az volt az egyik kiinduló pontja, hogy a világ növénytermesztésében és az élelmiszerellátásában egyre inkább a mennyiségi aggodalmak jelentek meg. Gyakorlatilag a világ népességének a növekedésére irányuló előrejelzések egy olyan exponenciális növekedést jeleztek előre, amitől nagyon sokan megkongatták a vészharangot, hogy nem lesz elég élelmiszer a Földön és ezért folyamatos éhinségek lesznek."
- mondta Bidló Gábor, a BudaGabona ügyvezető igazgatója.
