2019. november 12.,
kedd, Jónás, Renátó napja

Globál: Felmondott atomalku, lelőtt drón, lángoló olajtanker és egymásra mutogatás

Hír TV

2019. június 25., kedd 21:29

Irán legfőbb vezetőit sújtják Donald Trump legújabb szankciói. Az amerikai elnök az aláíráskor azt mondta, addig folytatják a nyomásgyakorlást, amíg az iráni rezsim fel nem hagy az atomfegyverek kifejlesztésével és a terrorizmus támogatásával.

Az iráni elnök május 8-án jelentette be, hogy országa a továbbiakban nem teljesíti a nukleáris megállapodás egyes részeit, mert az Egyesült Államok egy évvel korábban egyoldalúan felmondta a szerződést és szankciókat vezetett be az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben. Haszan Róháni azzal fenyegetőzött: ha a többi aláíró ország - azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország - 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedésektől, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki.

A két állam konfliktusát több incidens kísérte az elmúlt egy hónapban. Májusban az Ománi-öbölben négy, majd a a Hormuzi-szorosban két tankerhajón történt robbanás, melyekért az Egyesült Államok egyértelműen Iránt tette felelőssé.

Olaj volt a tűzre, hogy múlt héten a Forradalmi Gárda a Hormuzi-szoros felett lelőtt egy amerikai felderítő drónt. Washington szerint nemzetközi vizek felett volt, Teheránban viszont határozottan azt állítják, hogy a területük felett lőtték le. Washington  kibertámadást hajtott végre az iráni fegyverrendszerek számítógépei ellen. Iránban közben kivégeztek egy férfit, aki állítólag az Egyesült Államoknak kémkedett.

Műsorunkban ezt a feszült helyzetet és annak körülményeit elemzi Gantner Barnabás műsorvezető és N. Rózsa Erzsébet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, az MTA világgazdasági intézetének tudományos főmunkatársa.

Sok vád elhangzott az Egyesült Államok elnöke részéről, ezek között volt olajtanker megtámadása, drónok lelövése. Amennyiben az olajtankernél maradunk, bizonyítékokat mutattak be, műholdas felvételek, képek jelentek meg a sajtóban. Valóban Irán megtámadott egy olajtankert? Nem értem pontosan, hogy mi értelme lenne, hogy Irán támadásának ebben a bizonyos öbölben - elmélkedett Gantner Barnabás. 

Az amerikai logikában az szerepel, hogy ha már Irán számára megpróbálják teljes mértékben elzárni az olaj exportálás lehetőségét, akkor ugyanazon a csatornán Irán azt fogja megakadályozni, hogy más se juthasson ki az öbölből. Köztudomású, hogy a világ cseppfolyós földgáz, illetve kőolaj forgalmának harmada-negyede itt halad át. Irán korábban is fenyegetőzött, hogy lezárja a szorost. Azt gondolom, hogy nagyon kicsi a valószínűsége, hogy iráni támadások lettek volna. Aznap a legfőbb vezetőt látogatta meg a japán miniszterelnök, életszerűtlen, hogy akkor támadjanak meg egy japán illetőségű tankert. Az irániak tagadják is, de hozzátenném, hogy a japán és német külügyminiszterek sem látják ezt bizonyítottnak. Sok ellenindikáció van és a fake news korát éljük, valamint tudjuk jól, hogy vannak a térségben olyan erők, akik szeretnék az Egyesült Államokat egy Irán elleni háborúra rávenni.

Mondta N. Rózsa Erzsébet.

Kik ezek az erők?-hangzott el a kérdés a műsorvezető részéről.

N. Rózsa Erzsébet elmondta, az amerikai vezetés részéről is eltérő információk jönnek, míg Trump nem szeretné háborúba küldeni a katonákat, Mike Pompeo és John Bolton más véleményen vannak és már korábban utaltak egy Irán elleni csapás szükségességére. Valamint Izrael, már évtizedek óta Irán célpontjának érzi magát és ez Benjamin Netanjahu politikájának egyik sarokköve. A védelmi politikájuk egyik legnagyobb kihívása. Másik tényezőként Szaúd-Arábia és mögötte láthatatlanul fölsorakozó Egyesült Arab Emirátusok akik úgy gondolják, hogy Iránt korlátozni kellene.

Hír TV