A betegséget minden bizonnyal külföldről hurcolták be az Egyesült Államokba, feltehetően több lépcsőben. A számítások szerint a koronavírus kitörésétől számított első három hónapban 3,4 millió ember lépett be Amerikába a leginkább fertőzött területekről - Kínából, Olaszországból, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból.
Elemzők szerint a város és New York állam vezetése is késlekedett és hibák sorozatát követte el
- ezért sodródhatott a teljes amerikai állam teljesítőképessége határára. Már a demokratákhoz közel álló New York Times is a vezetők felelősségéről írt. S hogy mi lett a következmény?
Szomorú statisztika, de a társadalom állapotáról beszédes lenyomatot ad, hogy mely etnikai csoportok a leginkább érintettek. Bár a statisztikák nem teljesek, azonban elmondható, hogy az afroamerikaiak közül kerül ki a legtöbb halálos áldozat. Míg lakosságarányuk 13 százalék, addig az összes halott 34 százalékát az afroamerikaiak adják.
A teljes adás:
Nagy-Britannia: Nyájimmunitástól az intenzív osztályig
A britek eleinte a társadalmi szintű immunitásban bíztak, abban, hogy nagyobb sokk nélkül megússza a szigetország, hogyha a lakosság 60 százaléka átesik a fertőzésen. Végül ezt az elméletet felülírta a vírus gyors terjedése, a brit kormány pedig stratégiát váltott. A korlátozások a hagyományos brit közösségi tereket, a pubokat is érintették – mondta el Gantner Barnabás műsorvezető a Globál extrában.
Március 20-tól lezárták és átcsoportosították a londoni metróvonalakat is, hogy az egészségügyi dolgozók minél gyorsabban el tudjanak jutni a kórházakba. A brit kormány több tízezer nyugdíjas orvost és ápolót kért meg, hogy álljanak újra munkába.
A járvány miatt bajba került munkáltatóknak pedig megígérte, hogy az alkalmazottak bérének 80 százalékát átvállalja, maximum havi 2500 fontig, nagyjából 960 ezer forintig – hangzott el a műsorban.
Nagy-Britanniában február elején mutatták ki először a koronavírus fertőzést, egy kínai házaspárnál Közép-Angliában. Februárban aztán megindult a koronavírus nagy-britanniai terjedése. Az első halálesetet március elsején történt, egy 70-es éveiben járó férfi halt bele a tüdőgyulladást okozó betegségbe.
Szó volt arról is, hogy már március közepén a vezető brit egyetemek és kutatóintézetek 229 tudósa bírálta nyílt levélben a kormányt, mert nem rendelte el azokat a szigorú korlátozásokat, amelyeket a legtöbb európai ország már bevezetett - az iskolák bezárását és a tömegrendezvények elhalasztását.
A tudósok arra is figyelmeztettek, hogy a brit fertőzések számának emelkedése megegyezik azzal a görbével, amit korábban Olaszországban vagy Spanyolországban is megfigyeltek.
A szakemberek megkongatták a vészharangot a nyájimmunitás elmélete miatt is.
Március 20-ig kellett várni, hogy végül Boris Johnson bejelentse a szigorú kijárási korlátozásokat. Ezek között szerepelt több reptér ideiglenes bezárása, a fertőzésgyanús emberek kényszerkivizsgálása, az iskolák, éttermek és a már korábban említett sörözők bezárása. Pár héttel később pedig bombaként robbant a hír, hogy maga a miniszterelnök is megfertőződött. Boris Johnson még az intenzív osztályt is megjárta – derült ki a Globál Extrából.
Teljes adás:
Hír TV
