Irán nemzetközi megítélése mélypontra jutott azután, hogy tévedésből egy polgári repülőgépet lőtt le az iráni légvédelem a múlt héten szerdán, nem sokkal azután, hogy a perzsa állam rakétatámadást hajtott végre Irakban olyan katonai bázisok ellen, amelyeket amerikai katonák használnak. A repülő tragédiája újra felszította az országban a vallási vezetés elleni tüntetéseket, amelyek decemberben egyszer már erőszakossá fajultak. A demonstrálók most azután vonultak utcára, hogy a hadsereg beismerte: tévedésből katonái lőtték le az ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó repülőgépét nem sokkal azután, hogy felszállt az iráni főváros repülőteréről. A tragédiában 176-an vesztették életüket. A személyzet és az utasok ukrán, iráni, kanadai, svéd, brit, afgán és német állampolgárok voltak. Teherán napokig titkolta, hogy ki a felelős a tragédiáért.
Talán emiatt is több száz tiltakozó követelte azoknak a tisztségviselőknek a lemondását, akiknek része volt a tragédiában. A rendőrség könnygázzal próbálta oszlatni a tömeget, több embert pedig őrizetbe vettek. A tüntetésekről gyakorlatilag nem létezik hivatalos hírügynökségi felvétel, csak mobiltelefonnal készített képsorok. Ezért aztán nagyon nehéz megállapítani, hogy igaza van-e azoknak, akik azt állítják, éles lőszerrel nyitottak tüzet a tüntetőkre a biztonsági erők.
Donald Trump, amerikai elnök Twitter-üzenetében támogatásáról biztosította a tüntetőket. Az USA első embere azt írta: ne öljék meg a tüntetőket, és Irán kapcsolja vissza az internetet és hagyja szabadon dolgozni az újságírókat.
Az ügy előzménye, hogy Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét január harmadikán az Egyesült Államok egy drónokkal végrehajtott légicsapással megölte Irakban. Irán válaszul január 8-án ballisztikus rakétákat lőtt ki Irakban található amerikai célpontokra. Pár órával később lőtte le az iráni Forradalmi Gárda légvédelme az ukrán repülőt. A járaton 57 kanadai állampolgár is utazott. A kanadai miniszterelnök azt mondta, az áldozatok mindegyike otthon lehetne a családjával, ha nem nőtt volna a feszültség a Közel-Keleten, vagy legalább országa tájékoztatást kapott volna az amerikai lépésről.
Az Egyesült Államoknak megvannak a saját céljai. Mi a világot érintő ügyekben igyekszünk együttműködni nemzetközi szinten, de néha országok anélkül cselekszenek, hogy a szövetségeseiket tájékoztatnák.
- fogalmazta meg kritikáját Washington felé Justin Trudeau, kanadai miniszterelnök.
Kilenc tüzérségi lövedék csapódott be vasárnap a Bagdadtól 90 kilométerre fekvő baladi bázisra, amelyet amerikai katonák is használnak. A támadást, amelyben három iraki őr sebesült meg, senki nem vállalta magára. A Hezbollah nevű libanoni síita félkatonai szervezet vezetője ugyanakkor azt üzente az Egyesült Államoknak, ez még csak a kezdet. Haszan Naszralláh arról is beszélt, hogy az amerikaiaknak el kell hagyniuk a Közel-Keletet, különben csapataik koporsóban térnek majd haza.
Ez egy olyan elhatározás, amelyből nem engedünk. A megvalósulás csak idő kérdése és nem teszünk engedményeket. H valaki azt gondolja, hogy majd az idő elfeledteti a kifolyt vért, az téved. Ez egy új éra, egy új harc kezdete a régióban.
- üzente Donald Trumpnak a Hezbollah vezetője.
A felszólítás ellenére a Pentagon bejelentette, újabb 3000 katonát küld a Közel-Keletre.
Sárközy Miklós a műsorban többek között beszélt Szulejmáni személyéről és annak meghatározó szerepéről a Közel-Keleten, véleménye szerint a tábornok gyakorlatilag Irán második politikai vezetője volt.
Ezt még nem mondta ki így senki – reagált a kijelentésre Gantner Barnabás, műsorvezető.
Én ezt ki merem mondani, mivel a legfelsőbb vallási vezető és az iráni államelnök számít az ország két első számú vezetőjének, de Szulejmáni befolyása véleményem szerint vetekedett vagy meghaladta az iráni elnökét.
Arra a kérdésre, hogy miből látszott ez Sárközy Miklós elmondta, hogy nem Szulejmáni volt az, akinek minden jelentős politikushoz bejárása volt, hanem hozzá járultak a különböző politikai szereplők. Felmerült, hogy iráni államelnököt csinálnak belőle, azonban ő a politikai elittől függetlenül politizált, ahol leginkább megmutatkozik a befolyása az az, hogy személy szerint egyedül képes volt a szíriai, iraki, libanoni, afganisztáni irán-barát milíciák hálózatának felállítására. Szulejmáni vezetése mellett a Közel-Keleten kialakult egy síita-hálózat, ez a hálózat Szulejmáni életművének a legmaradandóbb része, melyet közel 20 éven keresztül szervezett, egészen pontosan 1998 óta, amikor is a Jeruzsálem hadtest vezetője lett. Egy úgynevezett síita félholdra alapozott, azaz az Iránon kívüli iraki, szíriai, libanoni síitákra, akik a síita iszlám különböző csoportjaihoz tartoznak, gyakorlatilag kisebbségiek, azonban vallási és kulturális rokonságuk miatt Iránra, mint anyaországra tekintenek, ezt használta fel Szulejmáni, hogy kiépítse hálózatát. Továbbá az a tény, hogy Vlagyimir Putyin leült vele egy asztalhoz tárgyalni szintén rávilágít a katonai vezető befolyására. A Jeruzsálem hadtest, azaz a Iráni Forradalmi Gárda elit osztagának parancsnokaként a világi politikusokat nem tartotta nagyra, egyfajta katonai-civil ellentét figyelhető meg a mentalitásában. A médiát nagyon jól kezelte, interjút csak ritkán adott, azonban gondosan figyelt a róla kialakult kép megfelelő formálására, erre szolgált az is, hogy általában golyóálló mellény nélkül jelent meg a nyilvánosság előtt. Az iráni politikai elit rendkívül érzékeny reagálása Szulejmáni halálára abból is adódik, hogy az iráni három legfontosabb politikai vezető közül a másodikat likvidálták az amerikaiak.
Hír TV
