Varga Judit hozzátette: ezt igazolja az EU igazságügyi eredménytáblája, amelyből megállapítható, hogy "hazánkban az igazságszolgáltatás digitalizációjának szintje Európában élenjáró".
"Az igazságszolgáltatás időszerűségét illetően is az élbolyban vagyunk: a polgári és gazdasági peres ügyek valamennyi bírósági szinten történő befejezéséhez szükséges becsült idő tekintetében Magyarország az EU-ban a 4., a közigazgatási ügyek elsőfokú elbírálása tekintetében a 2. helyen áll uniós összevetésben."
Megjegyezte, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés fontos eleme az áldozatsegítés. A magyar kormány régóta elkötelezett a hazai áldozatsegítő rendszer fejlesztése mellett, jelenleg 14 vármegyében és a fővárosban érhetők el az Áldozatsegítő Központok és Pontok szolgáltatásai, a kormány célja 2025-re az országos lefedettség elérése.
Hozzátette, hogy a magyar állami áldozatsegítő rendszer Európában is egyedülálló, hiszen szoros kötelékben működik együtt a kormányhivatalokkal, a rendőrséggel, a civil és egyházi szervezetekkel. A 2021 januárjától holland mintára bevezetett, az áldozatok közvetlen elérését szolgáló opt-out rendszernek köszönhetően folyamatosan csökkenő bűnügyi statisztikák mellett évről évre egyre több áldozathoz jutnak el áldozatsegítő kollégák - jelezte.
Varga Judit úgy folytatta, hogy az Igazságügyi Tanács asztalán van pénteken az antiszemitizmussal szembeni fellépés kérdése is.
"Magyarország kormánya zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus valamennyi formája ellen, elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Magyarország a jövőben is a zsidó közösségek és a zsidó kultúra virágzó színtere lehessen, amely biztonságos otthont nyújt minden embernek vallástól függetlenül. Ezért a 2024 második felében esedékes magyar soros uniós elnökség alatt is kiemelten foglalkozni fogunk az antiszemitizmus elleni fellépés kérdésével" - fogalmazott a bejegyzésben az igazságügyi miniszter.
