A Csorna–Pápa-szárnyvonalon a 2010-es kormányváltás után indult újra vasúti személyszállítás. Öt-hat járat közlekedik naponta, az utas egyre több. A személyszállítási törvény tervezete napi három járatpárt ír elő alapellátásként. A javaslat előnyben részesíti a vasutat, de alapelvként rögzíti, hogy a busz vagy a vonat közül az olcsóbbat kell választani. A pápai szárnyvonal mentén élők nem szeretnék, ha kevesebb lenne a vonat.
– Sokan járnak vidékre dolgozni, nekik sokkal nehezebb lenne a bejárás, a gyerekeknek pedig az iskolába. A véleményem szerint ez egyáltalán nem tenne jót – mondta a Hír TV-nek egy csornai lakos.
A GYSEV illetékese azt mondja: 3-4 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik vonattal járnak munkába vagy iskolába, ezért a hétköznapi menetrenden nem változtatnának.
Komárom és Székesfehérvár között 2009 decemberében álltak le a vonatok, a szakasz újraindítására egy évet sem kellett várni. A jelenlegi üzemanyagárak mellett könnyű volt az embereket visszaszoktatni a vasútra – mondja Komárom polgármestere. Molnár Attila szerint harmonizálni kell az autóbusz-közlekedést a vonattal. A városvezető hozzátette: az utazói igényekhez kell igazítani a menetrendet.
Jelenleg az állam a helyi és a helyközi közlekedésre 350-400 milliárd forintot fordít évente. Hivatalosan nem megerősített hírek szerint a közösségi közlekedés felülvizsgálata az IMF-hiteltárgyalások része.
