Vádat emelt az ügyészség Biszku Béla ellen háborús bűntett miatt. A vádirat szerint az 1956-os forradalom leverése után a keményvonalas kommunista politikus tagja volt az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, amely elrendelte a Nyugati téri és a salgótarjáni sortüzet. Védője szerint a 92 éves egykori belügyminiszter nem követett el bűncselekményt.
„Én nem is tudom, hogy a Nyugatinál volt-e sortűz. Volt valami gyűlés, fölvonulás, amikor visszafoglalták a baloldali erők a budapesti utcát. De én nem tudok lövöldözésről” – tagadta a Hír TV-nek adott korábbi interjújában Biszku Béla, hogy köze volt a félszáz halálos áldozatot követelő Nyugati téri és salgótarjáni sortüzekhez.
„A vádirat lényege szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a tényleges hatalmat gyakorló állampárt szerepét betöltő MSZMP központi döntéshozó testülete az Ideiglenes Intéző Bizottság, amelynek a vádlott szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt, létrehozta az úgynevezett karhatalmat mint fegyveres testületet abból a célból, hogy részben rendfenntartó, részben pedig a megtorlásban közreműködő szervezet legyen” – közölte Bagoly Bettina, a Budapesti Nyomozó Ügyészség szóvivője.
A karhatalom tagjai követték el a két sortüzet, amely a nemzetközi jog alapján Magyarországon is háborús bűntettnek minősül. Az ügyészség szerint Biszku Béla a bűncselekmények felbujtója volt az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjaként.
A vádiratban szerepel az is, hogy 1957-ben a már belügyminiszter Biszku Béla nem jelentette fel azokat a karhatalmistákat, akik órákon keresztül verték a Magyar Tudományos Akadémia három kutatóját. A bűncselekményről Biszku hivatalos jelentést kapott miniszterként.
Biszku Bélával szemben a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A Hír Televízió hiába kereste otthonában, nem találta.
Várható volt a büntetőeljárás
A történelmi adatok alapján várható volt a Biszku Béla elleni büntetőeljárás – mondja a sortüzeket kutató jogtörténész, egyben nyugalmazott büntetőbíró. „Az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjai volt még Kádár János, Kiss Károly, Münnich Ferenc, Marosán György, Kállai Gyula, Fehér Lajos. Ezek a személyek már nincsenek az élők sorában, ami azt jelenti, hogy büntethetőséget kizáró ok a halál, megakadályozza a büntetőeljárás indítását – fogalmazott Kahler Frigyes. – Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az ő történelmi felelősségük nem állapítható meg, hiszen a halál csak a büntetőeljárásra vonatkozik, a történelmi felelősséget nem befolyásolja.”
Az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja volt Apró Antal is, ő fasiszta csőcseléknek nevezte a forradalmárokat – emlékeztetett a jobbikos Szilágyi György, aki Apáti Istvánnal együtt jelentette fel Biszku Bélát. „Az Apró Antalhoz tartozó klánok ma is uralják Magyarországon a politikai és gazdasági életet, hiszen Apró Antal családjához tartozik például Gyurcsány Ferenc is. Gyurcsány Ferenc ebben az országban miniszterelnök lehetett, Gyurcsány Ferenc ma is demokratikus ellenzékiként aposztrofálja magát, s egy olyan villában lakik a mai napig, amelyet Apró Antal pontosan ezekkel a bűncselekményekkel szerzett meg” – nyilatkozta Szilágyi György országgyűlési képviselő.
Biszku Béla védője a hivatalos iratokat még nem kapta meg. Magyar Béla a Hír TV-nek azt mondta: „a nyomozati eljárásban részt vállaltunk, tudtuk a vád gyanúsítását, az ügyfél előterjesztette a védekezését, következésképp határozott meglátásunk, hogy amit a terhére rónak, az nem bűncselekmény”.
A lex Biszku néven ismertté vált törvényt 2011-ben fogadta el a parlament, a jogszabály az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé tette az 1956 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását.
