Magyarországon évente fejenként 68 kilogramm élelmiszert dobnak ki. Ez sokkal kevesebb, mint az uniós átlag 173 kilogramm, ám így is van min javítani, a magyarok által kidobott élelmiszermennyiség fele ugyanis egyszerű pazarlás. A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016-ban indította Maradék nélkül című kampányát. Oktatással, szemléletformálással szeretné elérni a hatóság, hogy 2020-ra 8 százalékkal kevesebb élelmiszerhulladék keletkezzen az országban.
„Ez a munka nem járhat együtt az élelmiszer-biztonsági kockázatok növekedésével. Mindent, ami teszünk, annak a legfontosabb alapja az, hogy az emberi egészség megőrzése álljon a lista első helyén, és emellett pedig a megelőzést tartjuk a legfontosabbnak, ezt követi minden más, ami az elosztást, az újrahasznosítást vagy éppen az újra feldolgozást jelenti” – emelte ki Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005 óta működik. A szervezet kapcsolatot teremt a felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között. Az unióra kiterjesztve az ő megoldásaik is hozzájárulhatnak a pazarlás csökkentéséhez.
„2019-ig a tagországok megoldásait gyűjtjük össze. Mindegyik országban vannak jó és rossz példák, Magyarországon említésre méltó az Élelmiszerbank és a Maradék nélkül program. 2019-től pedig az Európai Bizottságon a sor, hogy 2030-ra az ENSZ fenntartható fejlesztési célkitűzése alapján a felére kell csökkentse az élelmiszer pazarlást az unióban” – hívta fel a figyelmet Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos.
A magyar háztartásokban készételekből dobnak a legtöbbet a kukába. Ezt követik a pékáruk, majd a zöldségek és gyümölcsök. Az otthoni élelmiszerpazarlás visszaszorítása az egyik hazai szoftverfejlesztő cég figyelmét is felkeltette. A EPAM Systems-nél versenyt hirdettek a probléma megoldására, a csapatoknak 24 órájuk lesz, hogy kifejlesszék okos megoldásaikat.
