Az egykori katonák a légierő korábbi tagjai, van köztük négy hadnagy és 96 altiszt. Az lefogató parancsok központja Ankara, de az intézkedések még további 24 tartományra kiterjed. A beszámoló szerint 86 gyanúsítottat, köztük 60 egykori katonát már előállítottak a hatóságok.
A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderőbe is.
Az érintett civilek állítólag a gülenista mozgalom légierőbe beépülő tagjainak úgynevezett tanítómestereiként tevékenykedtek. Közülük 13-an jelenleg is az állami szférában dolgoznak. Az ügyészség szerint a gyanúsítottak rendszeresen kommunikáltak egymással telefonon keresztül - jelentette az NTV.
A dpa német hírügynökség beszámolója szerint a török hatóságok által célba vett civilek között akadémikusok, civil aktivisták és imámok vannak, ellenük péntek reggel razziát hajtottak végre.
A dpa szerint az NTV által említett 13 civil az Anadolu Kültür nevű, isztambuli székhelyű kulturális intézettel, illetve annak tavaly letartóztatott elnökével, Osman Kavalával hozhatóak kapcsolatba. Őket a péntek reggel végrehajtott rendőrségi razziák során vették őrizetbe.
Kavalát egyebek közt azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban volt külföldiekkel, akik szerepet játszottak a több mint két évvel ezelőtti puccskísérletben. Kavalát továbbá a 2013-as kormányellenes tüntetésekkel is kapcsolatba hozzák, a hatóságok szerint ő és munkatársai megpróbálták a tüntetéseket kiterjeszteni azzal, hogy külföldi aktivistákat visznek a megmozdulásokra.
Az Anadolu Kültür a német Goethe Intézettel partnerségi viszonyt ápol.
A Taksim téri tüntetések 2013-ban a szomszédos Gezi park átépítése elleni tiltakozással kezdődtek, amely csakhamar
kormányellenes megmozdulássá nőtte ki magát, miután a rendőrség erőszakkal próbálta feloszlatni a parkban tüntető tömeget. A Taksim téren és környékén tüntetők egyebek közt Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök, a mostani államfő távozását követelték, mert szerintük tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarta az iszlám szerepét a világi berendezkedésű országban.
Az EU külügyi szolgálata (EEAS) aggodalmának adott hangot több ismert akadémikusnak és a civil társadalom több képviselőjének pénteki őrizetbe vétele miatt, és sürgette mihamarabbi szabadon engedésüket.
Az EEAS pénteki közleményében hangsúlyozta, hogy a kritikusok ismételt őrizetbe vétele és a civil társadalomra gyakorolt nyomás ellentétes a török kormány által vállalt kötelezettséggel az emberi jogok tiszteletben tartásáról.
Süleyman Soylu török belügyminiszter csütörtöki beszámolója szerint Törökországban a puccskísérlet óta eltelt 28 hónap alatt 217 971 embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Közülük 16 684-et már elítéltek, 14 758-an pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.
A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is.