Az árfolyam-különbözet részleges átvállalásával vagy teljes elengedésével segíthet az állam a devizahiteleseken – értesült az Origo internetes portál. A forint romlásából adódó többletkiadáson vagy az ügyfél, a bank és az állam osztozik, vagy az adósnak a teljes árfolyam-különbözetet elengedik. A legújabb mentőcsomagról Navracsics Tibor igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes tett először említést, a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Részleteket nem mondott, ahogy a nemzetgazdasági miniszter sem.
Az igazságügyi miniszter a Hír TV Magyarország élőben című műsorában jelentette be, hogy a kormány újabb intézkedéssel segítene a devizahiteleseken.
„Annak a lehetőségét, annak az alkotmányossági kereteit nézzük, van-e arra mód, hogy az őszi ülésszakban egy jogszabállyal a devizahitelek feltételeit általános érvénnyel módosítjuk – fogalmazott Navracsics Tibor. – Ez akkor fordul elő, ha a szerződéskötéskor fennállt körülmény előre nem látható módon alapvetően megváltozik, és nem róható fel ebből adódóan az ügyfélnek, hogy lehetetlenné válik a teljesítés” – mondta a tárcavezető.
Navracsics Tibor nem mondott részleteket, ahogy a nemzetgazdasági miniszter is kerülte a konkrétumokat.
„A Magyar Bankszövetséggel tárgyalunk ebben az ügyben, folyamatos egyeztetés van – fogalmazott Varga Mihály. – A bankszövetséggel való megbeszélések érintik a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők körét is, de további információt egyelőre ebben az ügyben nem tudok adni addig, amíg ezeket a megbeszéléseket be nem fejezzük a bankszövetséggel” – tette hozzá a tárcavezető.
Varga Mihály annyit mondott elöljáróban, hogy csak azoknak járna könnyítés, akik ingatlanra és nem fogyasztási cikkre vettek fel devizaalapú hitelt.
Az Origo internetes portál úgy tudja, hogy az érintett minisztériumok az árfolyamrésre keresnek megoldást, és két változatot terjesztenek majd a kormány elé. A többletköltségen vagy osztozik az ügyfél a bankkal és az állammal, vagy a teljes különbözetet elengedik az adósnak, aki azon az árfolyamon törleszthetne, amelyen felvette a devizahitelt. A második esetben a költségeket vagy a bankokra hárítanák, vagy az állam is vállalna valamennyit.
A pénzügyi jogok biztosa szerint a Kúria döntése után a bankoknak is érdekük a megállapodás az állammal.
„Azok a devizában nyilvántartott lakossági kölcsönszerződések, ahol az árfolyamrést nem tartalmazta a költségek felsorolása, az semmis. Tehát most ez azt jelenti, hogy százezres nagyságrendben vannak szerződések, amik semmisek – közölte Doubravszky György. – Itt abszolút a banknak érdeke az, hogy ezek valamilyen módon orvosolva legyenek, ugye ne felejtsük el azt, hogy a Kúria egyetlenegy szerződést orvosolt, azt, ami előtte volt. Az összes többi, az jelen állapotában semmis. Tehát úgy gondolom, hogy alapvetően ez az általános, tehát a szerződéseknek az általános orvoslása, az most elsősorban a bankok érdeke” – tette hozzá a pénzügyi jogok biztosa.
Hamarabb?
Az MSZP szerint a kormány hamarabb is előállhatott volna a javaslattal.
„Az előre nem látható körülmény kodifikálás szempontjából megfoghatatlan. Mi az előre nem látható, és mi a devizaadós számára nem felróható körülmény? Erre nagyon kíváncsi leszek, hogy hogyan fog a törvényalkotásban ez jelentkezni – mondta Tukacs István. – De semmi mást nem tudok mondani, újfent megismétlem, hogyha Navracsics úr eddig is tudta vagy ismerte ezeket a megoldásokat, miért nem tették. Miért 2013 nyarán jut eszükbe, szűk fél évvel a választások előtt, hogy ők most megoldásokat keressenek?” – tette hozzá az MSZP országgyűlési képviselője.
A Jobbik támogat minden olyan döntést, amely segít a devizahiteleseken – mondta a radikális jobboldali párt frakcióvezető-helyettese.
„Felvételi árfolyamon történő forintosítás. Továbbá kártérítés az ügyfelek részére azon indokolatlan átterhelések miatt, amelyek őket érték. Teljes körű kilakoltatási és részleges végrehajtási moratórium lenne a harmadik ága ennek a csomagnak. Végül pedig soronkívüliség és illetékmentesség a károsultaknak a bíróságok és törvényszékek előtt” – sorolta Z. Kárpát Dániel jobbikos országgyűlési képviselő.
A Kúria a hónap elején minősített semmisnek egy olyan hitelszerződést, amelyben nem szerepelt tételesen a költségek között az árfolyam-különbözetet. Ugyanakkor a legfőbb bírói fórum a szerződést érvényessé tette, és előírta az adósnak, valamint a banknak az árfolyam-különbözet pontos elszámolását
Devizahitel: hibás termék?
A devizahitelek kérdése az utóbbi hetekben újra fókuszba került, miután a Kúria hatályon kívül helyezett egy devizahiteles ügyében hozott ítéletet. A bíróság az OTP Bank ellen indított ügyet tárgyalta, amelyben a felperes a hitelszerződés semmisségének kimondását kérte. A Kúria döntése szerint a vitatott devizahitel-szerződés érvényes, de az árfolyamrés egy plusz-mínusz fél százalék lehet.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint ebben az ügyben a fő kérdés az, hibás termék volt-e ez a konstrukció, és ha igen, hogyan válhatott általánossá. „Százezrek vettek fel Magyarországon ilyen hitelt, a tőkerészt már rég kifizették, a kamatokat még ma is nyögik, de úgy tűnik, az igazságszolgáltatás ezzel nem tud mit kezdeni. Más országokban ennél jóval kevésbé hibás termékek miatt is született már súlyos elmarasztaló ítélet, ehhez képest nálunk a PSZÁF – amely egyébként az állam része, a dolga pedig a lakosság védelme lenne – tehetetlennek látszik.”
Tekintse meg a Magyarország élőben elhangzott teljes beszélgetést Navracsics Tiborral!
