Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1949. április 4-én alakult meg, a fennállásának 70. évfordulóján és a közép-európaiak elsőkörös csatlakozásának 20. évfordulóján fontos tanulság: a NATO imázsa és támogatottsága kifejezetten kedvező Közép-Európában a Nézőpont Intézet felmérése szerint. A közép-európai országok (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, valamint Németország esetében Bajorország és az egykori NDK területére eső tartományok) lakosainak körében a megkérdezettek átlagosan 64 százaléka mondta azt, hogy inkább előnyös, és mindösszesen 26 százalék azt, hogy inkább hátrányos az országa számára a NATO-tagság. Mivel a nagyobb népességű országok lakosai támogatják nagyobb arányban az észak-atlanti szövetséget, számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 100 millió közép-európai választópolgárból 71 millió szerint kedvező, hogy adott ország NATO-tagsággal bír.
Közép-Európán belül is a V4-tagállamok a legelkötelezettebbek a NATO irányába: az itt élők átlagosan 71 százaléka szerint előnyös, és csupán egyötödük szerint (20 százalék) hátrányos az, hogy az adott ország egyben NATO-tag is. Magyarországon a választópolgárok kétharmada (67 százalék) minősítette inkább előnyösnek és csupán 15 százalék inkább hátrányosnak a katonai és védelmi együttműködésben való részvételt. Leginkább a lengyelek elkötelezettsége látható az adatokból: 10-ből 9 (89 százalék) lengyel pozitívan állt a szervezethez. Legkevésbé pedig a szlovákok, de még mindig a többségük, minden második polgáruk (52 százalék) NATO- párti.
A nem NATO-tagok közül mind Ausztriában (19 százalék), mind pedig Szerbiában (17 százalék) kevesebb, mint egyötöd azoknak az aránya, akik szerint hasznos lenne országuk számára a NATO-tagság. Az osztrák válaszadók esetében az ország „örökös semlegességének” hatása érhető tetten a NATO-tagság kedvezőtlenebb megítélésében, a szerbek esetében pedig az Oroszországhoz fűződő erősebb kapcsolatrendszer állhat ennek hátterében.
Nézőpont Intézet
