A független média elhallgattatása, a véleménynyilvánítás korlátozása, támadás az emberi jogok és a szabadság ellen – így értékeli az Orbán-kormány újabb intézkedéseit a koronavírus-járvány elleni védekezésben a berlini székhelyű Civil Liberties Union for Europe nevű Soros-szervezet. Az NGO-kat tömörítő csoportról legutóbb akkor lehetett hallani, amikor a Liberties azzal vádolta meg a magyar miniszterelnököt, hogy olyan törvényt akar elfogadtatni, amely a kabinetet kritizáló újságírók bebörtönzésére hatalmazza fel a kormányt. Ez ugyebár a koronavírus-törvény. Majd – ahogy arra minapi elemzésében a Nézőpont Intézet is rámutatott – ötpontos javaslatcsomagot állított össze Magyarország „megrendszabályozására”.
Legújabb beadványuk az Európai Bizottságnak (EB), illetve Vera Jourová alelnöknek szól, s felhívja a figyelmet arra, hogy egyes kormányzati, a védekezést célzó jogszabályok az európai adatvédelmi egyezmény, a GDPR rendelkezéseibe (is) ütköznek, így a testületnek lenne jogalapja azonnali lépéseket tenni hazánk ellen. Sőt, kifejezetten erre kérik azt a EB-t, amely bár kritizálta, végül nem talált az uniós joggal ellentétes passzust a koronavírus-törvényben. Mégis, a Liberties szerint a bizottságnak világos jogi eszközei vannak arra, hogy fellépjen a szólásszabadság és a magánszféra védelmében Magyarországon. A TASZ-os Dénes Balázs vezényletével, illetve a Soros milliárdjaiból létrejött NGO-istálló egyébként hasonlóan magyar testvérszervezeteihez, ugyancsak közreműködik az EB úgynevezett jogállamisági jelentésének elkészítésében, amely hazánkat is érinti. Ezzel kapcsolatban azt írták, hogy az unió már számos javaslatukat magáévá tette, így például a hatalmat ellenőrző „civilek” uniós támogatásának megsokszorozását, valamint az autokratikus kormányokkal bíró országok támogatásának elvágását. És erre büszkék is.
Az újabb uniós riport szeptemberre készül el, s ha a Liberties „észrevételeit” is magában foglalja majd, akkor
benne lesz, hogy Magyarországon például sérül a bíróságok függetlensége, elképesztő méreteket ölt a korrupció, a média pedig nem képes ellátni rendesen a feladatát. Mindezek nyomán alighanem egy újabb Sargentini-jelentésre lehet számítani.
A Liberties részéről azt javasolják, az unió gyakoroljon az eddiginél is nagyobb politikai nyomást a kifogásolt kormányokra, indítson több eljárást a nekik nem tetsző vezetést választó országok ellen, és adjon még több pénzt a független emberjogi csoportoknak és újságíróknak. Azaz nekik.
A Magyar Hírlap emlékeztetett, szintén a Soros-istállóhoz tartozó Amnesty International a napokban büszkén jelentette be, hogy többek között a TASZ-szal és a Magyar Helsinki Bizottsággal együtt
„magyar civil szervezetek is részt vettek abban a konzultációban, amit az Európai Bizottság indított az első jogállamisági jelentéséhez kapcsolódóan”.
A válaszokból kirajzolódó kép jól mutatja, milyen „súlyos következményekkel” jártak az elmúlt évtized kormányzati és jogalkotási lépései, és milyen „leromlott állapotban érte a magyar jogállamiságot a felhatalmazási törvény és a rendeleti kormányzás 2020-ban” – jegyezték meg, nem hagyva kétséget afelől, hogy ismét nekimentek a kormánynak, s bíznak benne, így tesz majd az EB is.
E szervezetek közösen kezdtek diktatúrázásba a koronavírus-törvény kapcsán.
Az egyik alapvető kifogásuk az volt, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány korlátlan és örökre szóló felhatalmazást adott magának, bebetonozva ezzel a hatalmát. Elmaradhatnak a választások, rács mögé kerülnek az újságírók – jósolták. Miután azonban a fejleményeket természetesen „aggodalommal figyelő” EB nem talált konkrét jogi kifogást, majd pedig a kormányfő egyértelművé tette, hamarosan visszaadja a gyors intézkedésekhez szükséges különleges jogkört, ez idáig nem érkeztek bocsánatkérő vagy korrigáló nyilatkozatok a kritikusoktól.
Közben ráadásul Soros egyéb frontokon is „rákapcsolt”: a CEU egyik alapítója, Sajó András bekerült a Facebook úgynevezett legfelsőbb bíróságába, amely a tartalmi felügyeletet látja el, s ahol más, szintén a spekulánshoz köthető tagok is szerephez jutnak majd a cenzúrára emlékeztető testületben.
Magyar Hírlap
