A nemzetgazdasági minisztérium pénteken hozta nyilvánosságra az újabb 90 milliárdos intézkedési tervet. A korábbi tervekkel ellentétben a bankadót nem felezik meg, 2013-as mértéken véglegesítik, a többi különadó viszont megszűnik. Az energiaszolgáltatóknak 50 százalékos adójuk lesz, feltehetően a 19 százalékos társasági adó mellett a Robin Hood-adó kulcsát növelik a jelenlegi 8 százalékról 31 százalékra. A közművezetékekre kivetett adó pedig nem az önkormányzatokhoz, hanem az államkaszába folyik be. Ezt a javaslatot már benyújtották a parlamentnek. Egy méter után 100 forintot kell fizetnie a vezeték tulajdonosának, az állam és a helyi önkormányzatok viszont mentesülnek az adó alól.
Lázár János múlt héten úgy fogalmazott: „Az a célunk, hogy a külföldi, nagy energiaszolgáltatók kezében lévő, általuk birtokolt – korábban magyar adófizetői pénzből megvalósuló ingyenes – hálózatokat megadóztassuk.” A külföldi energiaszolgáltatókat akarjuk bevonni a közös terhek viselésébe, nem a lakosságot és nem az önkormányzatokat – tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
A tervekre eddig a közműcégek és Bankszövetség képviselői sem reagáltak.
Az MSZP a pénzintézeteket félti
A szocialisták a bankokat féltik. Bár a párt alelnöke elismerte, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a válságkezelésből, Gúr Nándor szerint a bankadó véglegesítése már hátráltatja a gazdaság növekedését.
Gúr szerint addig célszerű ezeket a terheket működtetni, amíg nem megy a gazdasági működés kárára. Amikor a bankok a terhek megfizetése okán a gazdasági szervezeteket, gazdálkodó szervezeteket már nem hitelezik, akkor az több kárt okoz, mint ami bevételt hoz – tette hozzá az MSZP alelnöke.
A külgazdasági államtitkár szerint viszont nem az egyenlegjavító intézkedések miatt csökken a hitelezés.
– A hitelezés csökkentése egy korábbi jelenség, sokkal inkább a nemzetközi pénzügyi-gazdasági élet viszontagságaira vezethető vissza, semmint a magyar kormányzati intézkedésekre – mondta el Szijjártó Péter, hozzátéve: eddig semmi olyan jelzés nem érkezett, ami a kormányzati intézkedések nyomán fogalmazódott meg a bankok részéről.
Több kiigazító intézkedést már hétfőn elfogadhat a parlament. A képviselők szavaznak a bankadó megmaradásáról, a tranzakciós illeték emeléséről, valamint az iparűzési adó és a chipsadó változásáról is.