A kántor a 23. zsoltárt énekelte, amelyet az egykori gettó emlékfalára véstek. Budapest főpolgármester felidézte, hogy a német megszállás után 70 ezer zsidót különítettek el a magyar fővárosban.
„Most pedig itt állunk az emlékfal avatásánál, amikor közösen emlékezünk és reménykedünk az életben. Reménykedünk abban, hogy egy más világ jött el, reménykedünk abban, hogy az a világ soha nem jön vissza, és nem véletlen, hogy nemrégiben a két tannyelvű, Bét Menahem izraeli–magyar tannyelvű iskola is megnyithatta kapuit itt, a szomszédságunkban” – mondta Tarlós István.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija az avató ünnepségen az emberi romlás szimbólumának nevezte a holokausztot. „A zsidó közösség számára és a zsidó vallás tanítása szerint az emlékezés legmegfelelőbb módja az újjáépítés. Akkor tudunk leginkább emlékezni, hogyha akár borzalmakra emlékezünk is, de a borzalmakból a következtetéseket levonva egy jobb jövőt építünk. Egy olyan jövőt képzelünk el és építünk föl, amiben az emberi szabad választásnak a pozitív értékét is megmutatjuk” – fogalmazott az EMIH vezető rabbija.
Köves Slomó emlékeztetett rá, hogy a fal nem csupán egy emlékmű, hanem oktatási eszköz is, hiszen az installáció a gettó térképét jeleníti meg.
