Amikor mi magunk emlékezünk saját hőseinkre, egy kicsit emlékezünk mindazokra, akik a világon valaha is életüket adták a hazájukért - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy elsőként 1917-ben a 8. törvénycikk tette kötelezővé a hősök emlékének megörökítését, 1924-ben pedig újabb törvény rendelkezett arról, hogy május utolsó vasárnapja legyen a hősök napja.
"A példa, amit a hősök adtak, egyfajta önfeláldozásra és hazaszeretetre buzdít mindannyiunkat" - fogalmazott Szili Katalin.
Felidézte azt is, hogy az első világháború után 350 ezer magyar katona nem tért haza a frontokról.
"Csak annak a nemzetnek van jövője, amely áldozatait (...) mindenkor megbecsüli, mi ezt tesszük a hősök napján" - hangsúlyozta.
Szólt arról is, hogy ez a nap nemcsak a háborúkban elesett hősök, hanem az elhurcoltak emléknapja is. "Sokan úgy gondolták a történelem bizonyos pillanataiban, hogy lehetnek kollektív bűnösök, és egy egész nemzedéket büntettek azért, mert valakik a nevükben háborút kezdeményeztek" - tette hozzá Szili Katalin, aki önkormányzati vezetőkkel és civil szervezetek képviselővel koszorút helyezett el a kismányoki hősök emlékművénél.
Kismányokon az 1935-ben emelt emlékoszlopra hatvan hős neve került fel, huszonegyen az első, húszan a második világháborúban haltak meg, tizenkilencen pedig nem tértek vissza a második világháború után a szovjet munkatáborokból, a málenkij robotról.
Simon Lászlóné, a kismányoki német nemzetiségi önkormányzat elnöke az ünnepségen elmondta: az elhurcoltak neve alatt található urnában az andrejevkai temetőből származó föld emlékeztet valódi nyughelyükre.
A 320 lakosú völgységi községben 2003 óta emlékeznek meg a háborúkban elesettekről és a szovjet lágerek áldozatairól. A vasárnapi ünnepségen német és magyar nyelvű kulturális műsorral adóztak emléküknek.
MTI
