Innentől kezdve a technológiaorientált, új folyamatokat, eljárásokat és technológiákat Magyarországra behozó, a már meglevő munkahelyek hozzáadott értékét növelő beruházásokat is támogatni tudja a kormány - mondta.
Hozzátette: emellett a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez szükséges beruházási minimumot is lejjebb szállították, a bürokrácia visszaszorítása érdekében megszűnik a társasági adóelőleg-feltöltési kötelezettség és járulékokat is összevonnak.
Hangsúlyozta: 2017 végén az új beruházásokkal Magyarországon létrehozott munkahelyeken az átlagos bruttó fizetés 304 ezer forint volt, 2019 közepén ez 505 ezer forint, másfél év alatt tehát havi bruttó kétszázezer forinttal - 66 százalékkal - nőtt az új beruházások által létrehozott munkahelyeken adott átlagfizetés.
Azt mondta: a magas hozzáadott értéket képviselő munkahelyek megszerzésének két eszköze van: a folyamatos képzés és a pénzügyi ösztönzés.
Az, hogy a k+f összegek dupláját lehet levonni az adóalapból, vagy hogy a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó dolgozók bére után a szociális adó felét kell csak fizetni, mind ezt segíti - mondta.
A miniszter később az M1 aktuális csatorna műsorában elmondta: Németország az első számú külgazdasági partnere az országnak nemcsak a kereskedelmet, de a beruházásokat tekintve is: 6000 német vállalat 300 ezer embernek ad munkát. Őket szorosan követik az amerikaiak: 1700 amerikai vállalat 106 ezer embert foglalkoztat.
Az autóipar adja a 29 százalékát a magyar ipari teljesítménynek, ezért szerinte fontos, hogy az "új korszakba lépő autóipar új beruházásai is Magyarországot válasszák". Szijjártó Péter hozzátette: az első fél évben a németeket megelőzve azok a koreai cégek állnak az élen a magyarországi beruházásokban, amelyek meghatározók az autóipar új korszakában és piacvezetők az elektromos autóiparban.
Magyarországon már 110 üzleti fejlesztési szolgáltató központ működik, amelyek ötvenezer magyar, jellemzően többdiplomás fiatalnak adnak munkát, az Y-generációt megcélozva - mondta.
MTI
