Nagy Imre síremléke az Új Köztemető 301-es parcellájában. A mártír miniszterelnököt és társait a legnagyobb titokban, álnéven, kátránypapírba drótozva, arccal lefelé temették el két és fél évvel 1958-as kivégzésük után. Földi maradványaikat 1989-ben hantolták ki akkor már a sajtó nyilvánossága előtt. Újratemetésük negyedszázados évfordulójára kétszázötvenmillió forintból újították meg a 301-es és a szomszédos parcellákat.
A 298-as parcellában az 1945 és 1956 között kivégzettek, a 300-asban és 301-esben pedig az 1956 utáni megtorlások áldozatai nyugszanak. „Több mint kéthektáros területnek a közművesítésével kezdődött a felújítás. Azonkívül gyönyörű szép gyepszőnyeg van, olyan, mint egy angol gyep, a kövezet megújult. Ez mind a Jovánovics György által megálmodott tájműnek a része” – mondta Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének az elnöke.
Épült parkoló és biztonsági kamerarendszer is. Az eddig teljesen elhanyagolt 297-es parcellát pedig – szimbolikusan – 301 nyírfával ültették körbe, közepére látogatóközpontot terveznek, amely még inkább zarándokhellyé tehetné a rákoskeresztúri köztemetőt – mondta a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság elnöke, Boross Péter. „A nemzeti érzésnek egy olyan fellángolása volt, amely nem számolt a realitásokkal – történelmünkben nem először –, hanem a szabadságvágy, a hazaszeretet olyan áldozatkész felvállalása, aminek eredményeként egy idegen hatalomtól, idegen szellemiségtől eredő megtorlás jött, és ezt figyelmeztetőül időről időre a világ elé kell tárnunk, hogy már ne feledkezzen meg róla” – fogalmazott a volt miniszterelnök.
Június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 56., valamint újratemetésük 25. évfordulóján Áder János mond beszédet a felújított nemzeti emlékhelyen. A megemlékezésre meghívták a visegrádi országok államfőit és Joachim Gauck német elnököt is. Az egykori kelet-német lelkész és polgárjogi harcos vezette az NDK hírhedt állambiztonsági szolgálata, a Stasi működését feltáró hivatalt a német egyesítés után.
