Előadásában Szalay-Bobrovniczky leszögezte: miután vészterhes időket élünk, „a biztonság a legfontosabb prioritásunkká vált”. Jelezte, hogy „akik a NATO-t háborúba akarják vinni, azok a világháborút kockáztatják”, Magyarországnak pedig van és lehet is önálló véleménye, hiszen a 75 éves NATO-hoz való csatlakozásunk 25. évfordulóját ünnepeljük, azaz a szövetség fennállásának harmadában hazánk a NATO aktív és cselekvő tagja volt.
A honvédelmi miniszter elmondta: miközben az „eszkalációs inga egyre szélsőségesebben leng ki”, a feladat az, hogy „a lehető legtöbbet megtegyük a béke és a béketárgyalások megkezdése érdekében”.
Magyarország NATO-szerepvállalásával kapcsolatban közölte, hogy 2010 óta sikerült megháromszorozni a honvédelemi költségvetést, amely GDP-arányosan 1 százalék alatti összegről stabilan 2 százalék feletti összegre növekedett. Mindeközben „számos misszióban veszünk részt, elkötelezettek vagyunk a NATO vezetésirányítási rendszerének kiépítése mellett, és légtérrendészeti feladatokat is örömmel vállalunk”. Szalay-Bobrovniczky leszögezte: Magyarország nemzetközi szövetségeiben aktív és elkötelezett, s annak érdekében, hogy ezek ne üresen csengő szavak legyenek, mindent megtesz a hadsereg fejlesztéséért, mióta ezt a 2010-es évek közepétől kezdődően az ország gazdasági helyzete lehetővé teszi. „Szuverén, erős nemzeti hadsereg nélkül nincs értelme a NATO-nak, hiszen akkor csak néhány jól kitüntetett tábornok ülne Brüsszelben, és parancsokat osztogatnának a senkinek” – mondta Szalay-Bobrovniczky.
Az idei év második félévében esedékes magyar EU-elnökséggel kapcsolatban elmondta: elnökségünk alatt augusztusban az európai védelmi miniszterek, szeptemberben pedig az európai vezérkari főnökök informális tanácskozására kerül majd sor.
A teljes cikk a Mandiner honlapján olvasható.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
