Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben semmisítette meg azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek alapján az önkormányzatok pénzbírsággal sújthatták a közterületen élő hajléktalanokat. Az Alkotmánybíróság állásfoglalását az ombudsman kérte, Budapest főpolgármestere lesújtóan nyilatkozott akkor a döntésről.
„Megágyaznak, ott végzik a dolgukat, szemetelnek, bűz van. Ha Magyarországon így lehet értelmezni a személyiségi és szabadságjogokat, akkor végtelenül elkeserítő a helyzet” – mondta Tarlós István.
A hajléktalanok mégsem rendezkedhetnek be hónapokra vagy évekre egy-egy aluljáróban vagy kapualjban. A parlament úgy szabályozta újra a kérdést, hogy az Alkotmánybíróságnak újabb vétóra ne legyen lehetősége. Ma már az alaptörvény mondja ki, hogy jogellenessé minősíthető az életvitelszerű tartózkodás a közterületeken.
Szabó rossz véleményen van
„Rossz és elutasító véleményem van” – az alapjogok országgyűlési biztosa továbbra is elutasítja a szankcionálást. Szabó Máté szerint nem sérti a többség jogait, ha a hajléktalanok utcákon, tereken vagy aluljárókban élnek.
„Akinek így tűnik, az meglehetősen tájékozatlan a demokrácia kérdésében – fogalmazott Szabó Máté, hozzátéve: – Tarlós úr is ilyen.”
Budapest vezetése százmilliókat költött a hajléktalanok speciális kórházára és több száz férőhellyel bővítette az éjjeli menedékházakat.
Az alaptörvényhez kapcsolódó törvénymódosításokat a belügyminiszter múlt héten nyújtotta be a parlamentnek. E szerint pénzbírság helyett közérdekű munka várna azokra a hajléktalanokra, akik továbbra is az utcán élnek. Az önkormányzatok maguk jelölhetik ki azokat a városrészeket, ahol tilos az életvitelszerű tartózkodás a közterületeken.
