Van egy ország, amelynek területe alig több mint 93 ezer négyzetkilométer. Tízmillióan sem élnek a határain belül, a nemzettestvérekkel együtt jó, ha tizenötmillióan vannak a világban. Nyelve nem világnyelv, gazdasága sem tartozik a legfejlettebbek közé. Magyarország szerepe mégis meghatározó lett a politikai és történelmi események sodrában. Tizenkét éve irányítja az országot Orbán Viktor vezette kormány, amelynek miniszterelnöke a legtapasztaltabb vezető az uniós politikusok körében.
Orbán Viktorból él a hazai baloldal is. Akkor is, ha ellenzékben politizál, akkor is, ha ő van hatalmon. Orbán Viktor szerepe túlnőtt a határokon, egész Európa figyel arra, hogy milyen döntések születnek a világ tán legszebb Parlamentjében.
A magyar miniszterelnökről titokban még az ellenfelei is elismerik, hogy stratégiai gondolkodása mindig a történések előtt jár. Nehéz feledni, mennyi támadást kapott, amikor óriásplakátok hirdették, hogy a migránsok nem vehetik el a magyarok munkáját. A balliberális tábor gúnyosan próbálta bagatellizálni a határainktól még oly távolinak tűnő problémát. Majd egyszer csak megrohamozták az országot, ám a kormány időben felkészült a rohamra. Európa nyugati felébe milliószámra özönlöttek be az idegenek, szomorú történelmi események kíséretében. Ki ne emlékezne a halált arató terrorcselekményekre? Orbán Viktor már akkor azt mondta, hogy a feladatot ott kell megoldani, ahol a probléma van, nem pedig Európa szívébe importálni a bajt. Ezt mára mindenki belátta.
A magyar kormány azt is idő előtt érzékelte, hogy az Európai Unió a koronavírus-járvány elleni vakcináról nem tud időben gondoskodni. A baloldal ekkor is vérszemet kapott, és elkezdődött a politikai hajsza az orosz és a kínai védőoltások ellen. Kampányfogást csináltak az emberi életet nem kímélő vírusból, és a rendszerváltás óta nem látott mélységbe taszították a politikai közbeszédet. Magyarország azonban lépéselőnybe került a vakcinák beadásával, és a gazdaság is hamarabb vett újra lendületet. Az Orbán-kormányt azért is áztatták ellenfelei, mert visszatérítette a családosoknak a befizetett személyi jövedelemadót és visszaépítette a 13. havi nyugdíjat. Pénzszórásnak nevezték az intézkedéseket, majd kiderült: a világszerte elszabadult árak begyűrűzése ellen sokaknak adnak fogódzót a pluszjuttatások. Soha jobbkor nem jöhetett volna a pénz.
„A hadsereg lett az új stadion” – mondta „bölcsen” a Demokratikus Koalíció egyik levitézlett politikusa, amikor a kabinet a honvédelem jelentős fejlesztésébe fogott. Azóta Oroszország megtámadta Ukrajnát, háború dúl a szomszédban. Az ország biztonságának megőrzése lett az egyik legfontosabb feladat. Az extraprofit megadóztatásáért is kapott hideget-meleget a kormány. A balliberálisok még azt is megkérdőjelezték, hogy közgazdaságtanilag értelmezhető-e az extraprofit. A magyar minta aztán ragadós lett, így Nagy-Britannia is élt ezzel a megoldással, de még az Egyesült Államokban is felvetődött annak bevezetése.
A magas infláció ellen Magyarország több területen árstopot vezetett be. Ezt az intézkedést is kritikák sora követte, nemcsak itthon, de külföldön is. A napnál is világosabb azonban, hogy a rezsicsökkentéshez hasonlóan ezek is működnek, és kímélik a háztartások pénztárcáját. Mi történik most? Egyre több ország rögzíti az üzemanyagok árát. Ezt ígérik Romániában is, míg Horvátország már a döntést is meghozta. Más kérdés, hogy míg nálunk 480 forint egy liter benzin, addig a kedvelt tengerparti országban 715 forinton rögzült az ár.
Joggal mondhatjuk mindezekre: kinek mit intézett a kormánya.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a Fidesz és a KDNP országgyűlési frakcióinak képviselői az új Országgyűlés alakuló ülésére mennek Budapesten 2022. május 2-án (Fotó: MTI/Benko Vivien Cher)
