2021. július 30.,
péntek, Judit, Xénia napja

Soros és európai szövetségesei Brüsszel segítségével gyakorolnának nyomást Magyarországra

2021. február 17., szerda 10:05

December 10-én megszületett a megállapodás Brüsszellel a 2021-től 2027-ig terjedő időszakra vonatkozó uniós költségvetés és a Covid 19- helyreállítási alap ügyében. A létrejött kompromisszum keretében hazánk és Lengyelország elérte eredetileg kitűzött célját: jogállamiságinak álcázott politikai nyomásgyakorlás segítségével nem lehet forrásmegvonással szankcionálni egyetlen uniós tagállamot sem. A tárgyalásokat illetve az egyezséget a nyílt társadalom erői sem hagyták szó nélkül, elégedetlenségüknek adtak hangot a nemzeti erők sikere kapcsán.

A fejlemények jelentőségét és politikai súlyát mutatja, hogy az amerikai

tőzsdespekuláns, Soros György a Project Syndicate portálon több írást is közzétett

a témában. A megállapodás megszületése előtt a milliárdos a „jogállamiságot

sorozatosan sértő” két kormányfő „kétségbeesett szerencsejátékának” titulálta a

vétót, majd kifejtette, hogy – nézete szerint – a magyar miniszterelnök egy

„bonyolult kleptokratikus rendszert épített ki Magyarországon”. Soros

végkövetkeztetése szerint az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy

kompromisszumot kössön a „jogállamisági” rendelkezésekkel kapcsolatban,

ellenkező esetben az európai közösség „nyitott társadalomként” történő

fennmaradása kerülne veszélybe. A portálon közzétett második véleménycikkében

a spekuláns arra tett javaslatot, hogy a tagállamok örökkötvények kibocsátásával

– Magyarországot és Lengyelországot kihagyva – oldják fel a kialakult

patthelyzetet. Ezen felül Soros a harmadik, decemberi esszéjében blöffnek

minősítette a magyar vétó felvetését, és álláspontja szerint Németország a létező

legrosszabb kompromisszumot kötötte, egyebek mellett a jogállamisági

kritériumok „jelentős gyengülése” miatt.

 

Fontos megjegyezni, hogy nem Soros György volt az egyetlen, aki a nyílt társadalom

szellemiségében kritizálta a költségvetési kompromisszumot. Josip Juratovic

szociáldemokrata politikus, a német Bundestag tagja az amerikai milliárdos –

előbbiekben kifejtett – nézeteivel rokonságot mutató írást tett közzé a szlovéniai

Közép-Kelet és Balkán Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IFIMES) oldalán.

Juratovic szerint Magyarország és Lengyelország „elidegenedett az európai projekt

alapvető demokratikus értékeitől”, amely fejlemények kapcsán „egyre aggasztóbb”

toleranciát mutat a többi tagállam. A szociáldemokrata képviselő azon az

állásponton van, hogy a magyar és lengyel miniszterelnök számára az európai

projekt pusztán a „személyes meggazdagodás és a hatalom megőrzésének eszköze”,

majd Soroshoz hasonlóan blöffnek minősítette a vétó kilátásba helyezését. Josip

Juratovic ezen felül úgy látja, hogy a megszületett kompromisszum révén a

jogállamisági mechanizmus „elvesztette a fogát”, a jövőben pedig – az általa

egoistának titulált magyar és lengyel kormányfővel való kompromisszumkeresés

helyett – világos szavakra és cselekedetekre lenne szükség ahhoz, hogy „az európai

projekt ne veszítse el teljesen orientációját az értékei tekintetében”. Ezzel

párhuzamosan Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a Der Standard című

osztrák lapnak adott interjújában egyértelművé tette, hogy Brüsszel nem fog

visszariadni attól, hogy jelentős összegeket tartson vissza Budapesttől és Varsótól,

ha azok megszegik a „közös normákat”. Jourová álláspontja szerint a magyar

kormány ugyan próbálkozhat az időhúzással, amikor az Európai Bírósághoz fordul

az új jogállamisági mechanizmus jogszerűségét illetően, de a „fájdalmas retorziókat”

nem fogja tudni elkerülni. A brüsszeli politikus a német Handelsblattnak

nyilatkozva kifejtette továbbá, hogy „Magyarország és Lengyelország a figyelmük

középpontjában áll”, majd kihangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság döntését

követően visszamenőleges hatállyal is vizsgálódnának. Josip Juratovic és Vera

Jourová eszmefuttatásából több fontos következtetés szűrhető le.

Egyrészt látható, hogy a nyílt társadalom ideológiája nem pusztán egy

elvont politikafilozófiai koncepció, hanem a balliberális politikusok

mindennapi politizálásának részét képezi, e nézetrendszer elemei

visszaköszönnek akár vezető politikusok nyilatkozataiban,

javaslataiban is. Másfelől megállapítható, hogy a magyar és lengyel belügyekbe

való beavatkozási szándék – a tagállami szuverenitás tiszteletben tartása

követelményének zárójelbe tételével – továbbra is a nyílt társadalom

eszmerendszerével szimpatizáló európai baloldal napirendjén van. E körülmény

más megvilágításba helyezi a nagyobb brüsszeli hatalomkoncentráció

megvalósítását célzó „Európai Egyesült Államok” koncepcióját is. Könnyen

belátható ugyanis, hogy amennyiben az integráció iránya egy európai szuperállam

megvalósítása felé mozdulna el, akkor az egyes tagállamok – így különösen

Magyarország és Lengyelország – eszköztelenné válnának a központi brüsszeli

akarat érvényesítésével szemben, akár olyan meghatározó kérdésekben is, mint az

illegális migráció kezelése. Másképpen fogalmazva a további brüsszeli

hatalomkoncentráció zöld utat nyitna a nyílt társadalom vízióját képviselő NGO-

hálózat, illetve a velük együttműködő politikusok által felvázolt elképzelések hazai

érvényesülésének.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy a nyílt társadalom erői számára

akkor válik teljessé az „európai projekt”, ha – Brüsszel

közvetítésével – valamennyi tagállam kritika nélkül átveszi az

általuk hangoztatott politikai agendát egyebek mellett az illegális

migrációval illetve a genderkérdéssel összefüggésben. Ugyancsak

feltételezhető, hogy a 2022-es országgyűlési választásokhoz közeledve Soros

György és európai szövetségesei jelentős kapacitásokat fognak mozgósítani annak

érdekében, hogy a Gyurcsány vezette ellenzék hatalomra kerülhessen, és így a nyílt

társadalom eszmerendszerével összeegyeztethető kormányzati politika

valósulhasson meg Magyarországon.

 

Századvég