Ezek a barnamezős vagy ipari területek egy része hiába lenne alkalmas más irányú fejlesztésekre, az ingatlanfejlesztőnek vagy beruházónak a meglévő épületállomány lebontása vagy a rekultivációs kötelezettségek és szabályok miatt költségesebb lenne a beruházás - ismertette. Az államtitkár szavai szerint az üres épületekhez történő "hozzányúlás" hatósági szempontból kötöttebb és nehezebb, a ráfordítandó költség sok esetben duplája egy új beruházásnak, sőt, bizonyos épületeknél - például a műemlékeknél - akár eléri a háromszoros árat.
Hozzátette, Magyarországon jelenleg a 15 ezer védett műemléknek és a 45 ezer helyi védettséggel bíró épületnek 80-90 százaléka romos, leromlott állapotú, ezért ezeket lassan ki kell vezetni a nyilvántartásból. Emellett települési és tájképi problémák is felvetődnek, sok esetben úgy hasznosították ezeket az ingatlanokat, hogy nem vették figyelembe a helyi hagyományokhoz és értékekhez történő illeszkedést - hangoztatta. Lánszki Regő elmondta, ez a tendencia az elmúlt évtizedekben a szabályozás biztosította lehetőségek határát kihasználó ingatlanok megépítéséhez vezetett, azaz a beruházók "kimaxolták" ezeket a szabályokat, így szükség volt egy új jogszabályi környezet létrehozására.
Az új építészeti törvénnyel kapcsolatban több mint 6 ezer vélemény érkezett be a különböző szakmai szervezetektől és kamaráktól, ennek eredményeképpen 80 kormányrendeletet módosítottak és öt új kormányrendelet jelent meg - ismertette az államtitkár. Hozzátette, a legfontosabb változás a településrendezési és építési alapkövetelmények létrehozása volt, de helyi tervtanácsok működését és a parkolás kérdését is szabályozták. A fórumon a törvény különböző részletszabályait Gombos Márk, a minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára ismertette.
Forrás: MTI
Fotó: MTI
