Hozzátette, hogy 2010 óta 2800 templomot újítottak fel és 120-at építettek.
Magyarországon nem zártak be egyetlen templomot sem, nem építették át bevásárlóközponttá vagy mecsetté, szemben Nyugat-Európával - hangoztatta Semjén Zsolt.
Kitért arra is, hogy az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az EU-ban Magyarország nyújtja GDP-arányosan a legmagasabb egyházi támogatást.
Beszélt arról is, hogy Magyarországon egyházi iskolák "evidenciaszerűen" vannak, mert a keresztény oktatás egyidős az állammal. Amikor 1948-ban az egyházi közoktatási intézményeket államosították, az iskolák mintegy hatvan százaléka egyházi fenntartású volt.
Az egyházi fenntartású iskolák olyan s a j á t o s minőséget, olyan plusz értéket közvetítenek, amilyenre semmilyen más fenntartó nem képes, sem az állam, sem az önkormányzat, sem egy alapítvány, mert Jézus Krisztus evangéliumának értékrendjén nyugszanak - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, majd hozzáfűzte, hogy a keresztény civilizáció a klasszikus értékrendet közvetíti, nem csak ismerteket ad át, hanem a tízparancsolatnak megfelelően nevel is.
Semjén Zsolt elidegeníthetetlen emberi jognak nevezte, ha valaki egyházi intézményben szeretné oktatni a gyermekét. A magyar állam ezt tiszteletben tartja, mert ezek az intézmények az egész magyar társadalomnak a javát szolgálják - emelte ki.
Hangsúlyozta azt is, hogy a keresztény iskolákat nem az állam hozza létre, hanem a magyar nép. Az állam azt biztosítja ehhez, hogy ne jelentsen plusz anyagi terhet a szülők számára, ha valaki egyházi fenntartású intézményben tanul: az állam ugyanúgy támogatja az egyházi fenntartásban működő oktatási intézményeket, mint az államiakat. Ennek alapjait 1998 és 2002 között dolgozták ki - mondta.
Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke homíliájában kiemelte, hogy nem a korábbi fenntartóval szemben szeretné meghatározni a központ identitását, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a katolikus egyház hogyan gondolkodik a keresztény-katolikus nevelésről.
Elmondta, hogy az egyik lényegi sajátossága a keresztény-katolikus iskolának, hogy ne csak tudásra, hanem igazi bölcsességre tegyenek szert a tanulók, mert a bölcs emberre az is jellemző, hogy tudja, honnan indult, hová tart és hová érkezhet meg.
A másik sajátosság, hogy megtanítsák, a vallás és a tudomány között nincs ellentmondás, hanem inkább minden egyes pontban összhang. Minél nagyobb tudást szeretnénk átadni és megértetni az is, hogy ez a tudás nem mond ellent a vallásnak, a hitnek, Isten létezésének, mert "aki igazán nagy rajongója a természettudományoknak, az szükségszerűen belátja, hogy a teremtő Istennek léteznie kell" - fogalmazott a megyéspüspök.
Hozzátette: harmadik sajátosság, hogy segítsék Isten megismerésében, megszeretésében a gyermekeket, hogy annak tudatában cselekedjenek, hogy azzal Istent szolgálják.
Mindezek fényében a keresztény-katolikus oktatás célja, hogy segítsünk felismerni a diákoknak azokat az Istentől kapott ajándékokat és szüleinktől kapott képességeket, amelyek elvezetnek minket egy jó hivatás felé - mondta Veres András.
A Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda most kezdte meg első tanévét, miután a szülők, a tantestület, a kapuvári önkormányzat, a tankerületi központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta, hogy az állami fenntartású Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium beleolvadjon a Páli Szent Vince katolikus iskolaközpontba. Az intézménybe mintegy nyolcszáz gyermek jár.
A Páli Szent Vince Általános Iskola 1992-ben kezdte meg működését, óvodával 2009-ben bővült.
Az ünnepség végén Veres András megáldotta az iskola új névtábláját, zászlaját és a termekben elhelyezendő kereszteket.
Magyar Nemzet, MTI
