Gyertyagyújtással emlékeztek a kommunizmus áldozataira. A Terror Háza Múzeum megemlékezésén Schmidt Mária élesen bírálta a nyugat-európai marxista gyökerű pártok politikáját. A főigazgató szerint az unió irányításában is jelentős befolyással rendelkező politikusok egy olyan eszme követői, amely legálissá tette az emberek megbélyegzését és kirekesztését.
„Képviselőik az európai politikában olyan nyugati politikusokkal kényszerülnek egy asztalhoz ülni, akik nem egyszerűen tagadják a kommunizmus bűneit, hanem a kommunizmushoz kísértetiesen hasonlító eszmerendszerrel és módszerekkel igyekeznek egyneműsíteni Európa polgárait. Az Európai Unió és a világ mindenkori kommunistái csuklóztatni akarnak bennünket, az egykori szocialista országok viharedzett polgárait. Azzal vádolnak bennünket, hogy nem vagyunk elég demokratikusak – lehet, hogy nekik nem – nem értjük a szabadság lényegét, hogy kirekesztők, hogy homofóbok vagyunk és persze rasszisták, hogy nem tiszteljük a sokszínűséget, az európai értékeket” – fejtette ki Schmidt Mária.
Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: Nyugaton, a magyar baloldal fals tájékoztatása miatt szépült meg a kommunizmus sötét korszaka.
„Nem véletlen, hogy nyugaton az úgynevezett kommunista blokk országainak megítélése nem egyezik az én világképemmel. Sokuk számára megmaradt a hamis idea, az eszme, a maga ködös – és valljuk be – a valósághoz egyáltalán nem hasonlító képével. Pedig a kommunizmust nem jól hangzó szózatokból építették fel, hanem az áldozatok szenvedéseiből” – fogalmazott Trócsányi László.
A szabadságban mindannyian összetartozunk – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely szerint arról a bátor küzdelemről sem szabad elfeledkezni, amely lehetővé tette, hogy megemlékezhessünk az áldozatokról.
„Nem hagyhatjuk a múltat végképp eltörölni. Láttuk, az önmaga által is zseniális elszólással csak politikai bizottságként aposztrofált és éppen kifutóban lévő Európai Bizottság elnökét Marx-szobrot avatni a közelmúltban. A nosztalgiával és a balítéletekkel szemben oda kell állítani a tudomány által megismerhető és most már mindenki számára elérhető valóságot” – mondta.
1945-től 1988-ig a halálbüntetések mintegy háromnegyedét politikai okokból szabták ki: több mint 900 embert végeztek ki a torz jogrendszer felhasználásával. A meggyilkoltak száma azonban jóval nagyobb volt.
