2020. december 4.,
péntek, Borbála, Barbara napja

Schanda: A magyar felsőoktatás felkerült a nemzetközi térképre

MTI

2020. október 1., csütörtök 12:07

A magyar felsőoktatás felkerült a nemzetközi térképre, egyre nagyobb hírnevet vív ki magának a világban - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára csütörtökön Budapesten.

Schanda Tamás a Tempus Közalapítvány online konferenciáján rámutatott: a hallgatók Magyarországon versenyképes felsőoktatási intézmények közül választhatnak, amelyek a nemzetközi rangsorokban is érnek el sikereket. Egyre több külföldi diák választja hazánk egyetemeit a továbbtanulásához - hangsúlyozta az államtitkár, aki nemzetstratégiai célnak nevezte a magyar felsőoktatás nemzetközi jelentőségének növelését.

Kitért arra, hogy a világ 93 országának legjobb 1500 egyetemét rangsoroló listán a legelőkelőbb eredményt a Semmelweis Egyetem érte el, mellette további hét magyar egyetem szerepel, többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem.

A magyar felsőoktatás nemzetközi jelentőségének növelése nemzetstratégiai cél - rögzítette, hozzátéve: jelenleg közel 40 ezer külföldi hallgató tanul magyar felsőoktatási intézményben, azonban a magyar felsőoktatás nemzetközi vonzerejének további növeléséhez elengedhetetlen a képzések iránti bizalom fokozása, amihez az intézmények megítélése jelentősen hozzájárulhat.

Jelezte: az a cél, hogy valódi versenytársak legyenek a tudományegyetemek és a kutatóintézetek az európai színtéren, és elérjék ezen intézmények európai együttműködésének erősödését.

Schanda Tamás összegzése szerint a magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének, oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúra felépítésével Magyarország valódi regionális tudásközponttá válhat.

Megjegyezte: idén több mint 90 ezren jelentkeztek magyar felsőoktatási intézményekbe és háromnegyedük felvételt is nyert. A felvételizők négy százalékkal nagyobb arányban kaptak lehetőséget felsőoktatási tanulmányaik megkezdésére, mint tavaly, és minden öt felvett hallgatóból négy állami ösztöndíjban részesül. A képzési szerkezet 2019-es felülvizsgálatával az volt a kormány célja, hogy a képzési struktúra rugalmasan kövesse a társadalmi és piaci igényeket, és a mindennapokban hasznosítható tudást biztosítson a hallgatóknak. Az öt éve bevezetett duális képzésben részt vevő hallgatók száma megötszöröződött, a közreműködő partnerszervezetek száma két és félszeresére nőtt - ismertette az államtitkár.

Hozzáfűzte: az egyetemek modellváltásának is az a célja, hogy az intézmények a helyi társadalmi élet és gazdaságfejlesztés motorjává léphessenek elő, a magyar fiatalok versenyképes tudásra tehessenek szert, és értékesebb diplomához jussanak.

Az új finanszírozási formában az intézmények nagyobb önállóság mellett rugalmasabban működhetnek, gyorsabban reagálhatnak a térség gazdasági igényeire - mondta. Az érintett intézményekben továbbra is biztosított lesz az állami ösztöndíjas képzés, az oktatók teljesítményalapú, megemelt bérezésben részesülhetnek.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a koronavírus járvány felülírta a korábbi terveket, átformálta a mindennapokat, és új irányt szabott a jövőről való gondolkodásnak, nem csupán az emberek egészségét veszélyezteti, de hatást gyakorol a gazdaságra, a munkaerő-piacra az oktatásra is. Kiemelte, hogy a felsőoktatás az első szektorok között volt, amelyet elért a vírus.

Az ITM a felsőoktatási intézményekkel együttműködve egész tavasszal azon dolgozott, hogy a hallgatók a 2019/20 tanév második félévét a távoktatás keretei között mégis sikeresen abszolválhassák. Schanda Tamás értékelése szerint a megváltozott rendkívüli körülmények között is sikeresen zárult a tanév.

Rámutatott: a járványhelyzet drasztikusan befolyásolta a nemzetközi felsőoktatási mobilitást és kapcsolatokat is, világszerte jelentős korlátozásokat vezettek be. A helyzethez való kényszerű alkalmazkodás hozta, hogy a 2021-re tervezett virtuális mobilitás engedélyezése hamarabb napirendre került, több százezren folytatták tanulmányaikat virtuális módon külföldön, vagy hazatérve otthonról, illetve nagyon sok oktató online látta el feladatait.

A Tempus Közalapítvány a járványügyi helyzet miatt rendkívül rugalmas és méltányos vis major megközelítést alakított ki minden bajba került ösztöndíjas számára, és ezek a vis major eljárások továbbra is biztosítottak - jelezte Schanda Tamás.

Kifejtette: ha a fogadó állam és intézmény mindenkor hatályos járványügyi intézkedései miatt nincs mód arra, hogy eleget tegyenek a diákok ösztöndíjas kötelezettségeiknek, akkor a korábbi hazatérésük rendkívüli eseménynek számít és költségeik elszámolhatóak.

Schanda Tamás megjegyezte: az együttműködési programokat kisebb mértékben érintette a járványhelyzet, a személyes megbeszélések helyett jól működnek a virtuális egyeztetések.

Aláhúzta, a cél a vírus második hulláma alatt is az, hogy a hallgatók sikeresen teljesítsék a mostani tanévet, amiben az egyetemi oktatókra, professzorokra hatalmas szerep hárul.

MTI