„Az alkotmánybírósági eljárást és az ahhoz kapcsolódó eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet, valamint az uniós bíróság előzetes döntéshozatali eljárási kérelmet elutasítja” – egymás után születtek az ehhez hasonló döntések tavaly a devizaperekben. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla néhány esetben fordult csak az Alkotmánybírósághoz. A bírák egyebek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a jogbiztonságot és az állam visszaél a hatalmával.
Ismert, csütörtökön mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a devizahiteles-törvény megfelel az alaptörvénynek, a Fidesz frakcióvezetője szerint már nincs akadálya annak, hogy az eddig pereskedő bankoktól is visszakapják a családok a tőlük elvett pénzt.
Az alkotmánybírósági döntéssel így 52 ezer forintra csökkenhet a havi törlesztőrészlete egy olyan átlagos devizahitelesnek, aki eddig 77 ezer forintot fizetett. Rogán Antal hozzátette: a forintosítással pedig az árfolyamot rögzítették. Enélkül több tízezer forinttal is nőhettek volna februártól a törlesztőrészletek a svájci frank árfolyamának elszabadulása miatt.
„Egy kis tablóban össze is foglaltuk azoknak az embereknek a körét, akiken ha múlott volna, akkor február elsejétől minden devizahitelesnek évi 180 000 forinttal többet kellene fizetni. Ők voltak azok, akik nemmel szavaztak a devizahitelek forintosítására” – mondta korábban Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője a bankadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, akkor csökkenthetik a pénzintézetek terheit, ha azok hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez.
„Amennyiben ez nem történik meg, akkor azt gondolom, hogy nagyon nehezen képzelhető el a bankadó csökkentése. Amennyiben elindul a hitelezés, és a gazdasági növekedés is újabb erőre kap, tehát tartósan a 3 százalék körüli, vagy 2 százalékot meghaladó mértéken van, akkor azt gondolom, hogy el lehet gondolkodni a bankadó csökkentésén” – húzta alá Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal szerint ez azonban legkorábban a jövő évi költségvetésben jelenhet meg.
