Mihalcsek Noémit gyerekkora óta vonzott a repülés még úgy is, hogy a szüleinek akkoriban még csak autója sem volt. Végül más irányba terelte őt az élet, zeneművészeti végzettséget szerzett, és tíz évig külföldön dolgozott. Amikor hazaköltözött, elment egy tandemugrásra, ott találkozott fizikálisan először a repülés világával, ami egy csapásra magával ragadta őt.
„Annyira jó volt, hogy nem hagyott nyugodni a gondolat: én ebből akarok megélni egyszer. Tetszett ez a szabadság, hogy itt vagyok egy hatalmas területen, jönnek-mennek a repülők, az emberek pedig négyezer méteres magasságból ugranak le, hogy megváltsák a világot” – emlékezett vissza a kezdetekre.
Mihalcsek Noémi elmondta, a kezdet nehéz volt és rögös út állt előtte, de mivel hitt magában, eddig minden akadályt meg tudott ugrani. Úgy érzi, ambíciói és pozitív hozzáállása volt a fő hajtóereje annak, hogy hamar társakat is szerzett a célja eléréséhez, és nap, mint nap kereste a lehetőségeket. Elmondása szerint hegyeket mozgatott meg, és 2019-ben eljött az ő ideje: cége, a Baracs Repülőtér Kft. elnyerte a Dunaújvárosi Repülőtér üzemeltetési jogát.
A reptér üzeni: bárkiből lehet pilóta
A harmincas éveiben járó nő akkor még nem tudta, milyen stresszel és felelősséggel jár a reptér vezetése. Tisztában volt vele, hogy nehéz a terület, és most már belátja, igaza volt azoknak, akik előre figyelmeztették, de mivel nem ismer lehetetlent, eddig minden elé került feladatot sikerült tisztességgel megugornia.
„Nagy kihívást jelentett az a berögződés, hogy a nőnek a fakanál mellett van a helye. Mindenki csak legyintett rám. Könnyebbség volt ugyanakkor, hogy a koncepciónkat anyatigrisként védtem, és mindvégig kiálltam az elképzeléseink mellett. Így sikerül nőként megállni a helyemet egy olyan szakmában, ahol emberéletekért kell felelni” – mutatott rá.
Mint mondta, nehéz volt a kezdet, hiszen a koronavírus-járvány idején vették át a repülőteret, de ezt az időszakot kihasználták az infrastrukturális fejlesztésekre, annak érdekében, hogy ne csak azok járjanak ki ide, akik itt repülnek, hanem a településről, a környékről is jöjjenek érdeklődők, és ne a hangár elé kelljen leülniük a 40 Celsius-fokos betonra.
Van már szaniter helyiségük, van egy mosdó, illetve épült egy oktatóterem is. Bővítették a kempinget, lett nagyobb áramkapacitás, a baracsi önkormányzat által pedig ivóvíz is. Megcsinálták a csatornázást a hangár egyik részén, kerítést építettek, fásítottak, és egy jó hírnévnek örvendő streed food büfét, az Ittas Ürge bárt is üzemeltetik. Az eredmény tehát kézzelfogható, ahogy a látogatók számának növekedése is.
„Részben szolgáltatás alapú repülőteret építünk, aminek lényege, hogy megpróbáljuk megteremteni a lehetőséget mindenki számára a repüléshez. Pilótának lenni, ejtőernyőzni, tandem ugrani misztikusnak számít, holott ezek ugyanolyan hobbik és szakmák, mint bármely másik, csak a levegőben történik” – magyarázta.
Megjegyezte, talán kevesen tudják, de Magyarországon jelentős a repülős társadalom, hazánkban közel 128 kisrepülőtér van, sok Budapesten kívül. A vidéki repterek fejlesztésében tehát van potenciál. Dunaújvárosban kiváló hangulatú rendezvényeket is szerveznek, és a jövőben ezt a szegmenst is szeretnék még tovább fejleszteni. Az a cél, hogy a legkisebbektől a huszonéveseken át az idősebbekig mindenki testközelből ismerkedhessen meg a repülés élményével a felvirágoztatott repülőtéren, hogy aztán később akár pilótaként térhessen vissza oda.
Fontos számára az is, hogy a repülőtéren keresztül motiválja a felnövekvő generációt, hogy ne csak a digitális világ létezzen számukra, és a szülőkben is tudatosítja, hogy ez sem drágább hobbi, mint bármi más, ráadásul a gyerek rengeteg dolgot megtanul a repülésen keresztül.
Végezetül kitért arra is, hogy a Dunaújvárosi Repülőtér az egyik legjobb reptér megközelítés szempontjából Budapest környékén, ezt jól mutatja, hogy a legtöbb pilótájuk nem is helyi. Éppen ezért szeretnék, ha a létesítmény a jövőben is méltó lenne régi nagy híréhez, és ennek érdekében mindent meg is tesznek.
