Nem mindenki örült az orosz alkotmány módosításáról tartott népszavazásnak. Moszkva és Szentpétervár központjában több helyen tartottak kisebb tüntetéseket. A tiltakozókkal nagyjából azonos számban rendőrök és újságírók követték az eseményeket, néha alakították is a történéseket, kisebb dulakodás formájában.
Törvénytelen volt, ami történt, nem számít népszavazásnak. Manipulált, csúfos színjátékot játszottak velünk. Erre nem lehet törvényes döntést alapozni, nem fogadhatjuk el ezt a szavazást
- mondta az egyik ellenzéki csoport vezetője.
Oroszország választásra jogosult lakosságának 65 százaléka mégis részt vett az alkotmány megváltoztatásáról tartott népszavazáson. A szükséges kétharmados többséget jóval meghaladva, 78 százalékuk igennel szavazott. A 85-ből az egyetlen régió a Nyenyec Autonóm Terület volt, ahol a nem szavazatok kerültek többségbe.
Azt hiszem, a szavazás az első lépés, mert komoly szociális változások kezdődtek az országunkban, a nép érdekében, a dolgozókért, a családokért, az ország jólétéért és biztonságáért. Szerintem ezek a változtatások azt bizonyítják, hogy mi magunk tehetjük virágzóvá és sikeressé az országot
- mondta az egyik moszkvai szavazó.
A módosítások értelmében ugyanis az állam szociális kötelezettségvállalási elemeket vezet be, módosít a hatalmi ágak viszonyán. Az új alaptörvény továbbra is azt mondja ki, hogy egy ember legfeljebb két cikluson át lehet államfő, de az új alkotmány hatályba lépésekor hivatalban lévő államfő esetében "lenullázza" az eddig letöltött hivatali periódusokat, amivel Vlagyimir Putyin számára megnyitja a lehetőséget arra, hogy még két elnökválasztáson is jelöltethesse magát.
Leginkább ezt, államfői tisztségről szóló részt kifogásolták az ellenzékiek.
Vlagyimir Putyin elnöki vagy kormányfői minőségben immár 20 éve áll Oroszország élén. Mostani megbízatása 2024-ben jár le, de az alkotmány módosításával elvileg 2036-ig hatalomban maradhat, ha győzni tud az elnökválasztásokon. Eddig ez négy alkalommal sikerült neki. Ahhoz, hogy egészen 2036-ig a hatalomban maradhasson, még kétszer, 2024-ben és 2030-ban kell győznie.
A mostani módosított alaptörvényt a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták. Nem lett volna kötelező népszavazást kiírni, Putyin mégis azt kezdeményezte, hogy tartsanak népi bizalmi szavazást az ügyben.
A 206 módosításról szóló szavazást a koronavírus-járványra hivatkozva, a torlódások elkerülése érdekében egy egész hétre elnyújtották. A voksolást eredetileg április 22-én kellett volna megtartani, és a fertőzésveszély miatt halasztották mostanra.
Ellenzéki aktivisták és sajtóforrások szerint számos szabálysértés történt, de a Központi Választási Bizottság szerint a szavazás eredményét befolyásoló jelentős esemény nem volt.
HírTV