– Mi a magyar jogszabály központi eleme?
– A magyar szabályozás lényege az átláthatóság követelményének érvényesítése: regisztrálniuk kell a külföldről évi 7,2 millió forintnál több támogatásban részesülő szervezeteknek, hogy tudható legyen, milyen érdek szolgálatában állnak.
– Más országokban is támasztanak hasonló átláthatósági elvárásokat az NGO-kkal szemben?
– Nem példátlan a követelmény, az USA-ban 1938 óta hatályos például a „külföldi ügynökök” regisztrációjáról szóló törvény, de az új osztrák kormány is kiemelt célként kezeli a vallási szervezetek – például a politikai iszlám – külföldi finanszírozása feletti kontroll megteremtését.
– Miért éppen a magyar civiltörvény kapott ekkora visszhangot?
– Hazánkban elsősorban a nyílt társadalom eszméjéhez tartozó szervezetek érintettek, hiszen ők kapcsolódnak erősebb-lazább szálakkal a globális hálózathoz. Ők azok, akik meg akarják honosítani a külföldön már bevált „perlési politizálást”, hogy a választott, legitim döntéshozók helyett bíróságok döntsenek politikai-társadalmi ügyekben. Ennek „eredményét” láthattuk Gyöngyöspata kapcsán és a „börtönbiznisz” ügyében is. Nem meglepő, hogy az EUB ezen szervezetek pártját fogja, hiszen e testület a nemzetközi „bírókrácia” fellegvára.
– Mire utal a tegnap bejelentés?
– A döntés kapcsán különösen veszélyes, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájára és az abban foglalt egyesülési szabadságra hivatkozik a főtanácsnok, ez ugyanis csak uniós jogviszonyokra vonatkozik. Egyértelmű tehát, hogy az EUB tágítani akarja a charta értelmezését, hiszen így könnyebben beleszólhatnának a tagállami szuverenitás körébe tartozó kérdésekbe is.
Magyar Hírlap
