A magyar kormány a 2020. júliusi európai uniós csúcson megelőlegezett álláspontjának megfelelően megvétózta a költségvetési jogalkotási csomagot - élve az uniós Szerződésekben garantált vétójogával.
Ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, aki beengedi a migránsokat a hazájába. Aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak. A jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják.
Magyarország a vita során a lojális együttműködés, a kiszámíthatóság és a transzparencia elveit követve járt el, mindvégig kompromisszumkészséget mutatott. Annak ellenére, hogy a gazdasági válság közös hitelfelvétellel történő kezelését sosem tartotta megfelelőnek. A 2020 júliusában született kompromisszumot csak azért fogadtuk el, mert elkötelezettek vagyunk az európai szolidaritás mellett és támogatjuk, hogy a pénzügyi segítségre szoruló államok a lehető leggyorsabban forrásokhoz jussanak.
Magyarország elkötelezett híve a jogállamiságnak. A mai kormánypárt vezetői azok, akik Magyarországon kiharcolták a jogállamot a kommunista diktatúrával szemben. Az elmúlt évek bevándorlási vitái során a jogállamra hivatkozás jogi helyett politikai és ideológiai eszközzé vált. Objektív kritériumok hiányában és a jogorvoslat lehetősége nélkül erre tagállamot büntető eljárást alapozni nem lehet.
Véleményünk szerint Európa egységét aláásó súlyos hiba lenne a pénzügyi, gazdasági kérdések politikai vitákkal való összekapacsolása. Bármely új tagállamokat büntető mechanizmus bevezetése csak a Szerződések egyhangú módosításával lehetséges.
Orbán Viktor
Kiadó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Varga Judit: Az ideológiai és politikai zsarolás esetében nem használhatjuk a jogállamiság kifejezést
Varga Judit hazánk álláspontjáról beszélt a BBC Hard Talk című műsorában is. A tárcavezető Facebookon közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: akármilyen hangosan is kiabálják, hogy Magyarország és Lengyelország akadályozta meg a történelmi megállapodást, a morális felelősség a valóságban azoké akik az uniós szerződéseket megkerülve, ideológiai okokból át akarják írni a Közösség vezetőinek egyhangú júliusi megállapodását.
"Az ideológiai és politikai zsarolás esetében nem használhatjuk a jogállamiság kifejezést, mert nincsenek ahhoz köthető objektív kritériumok. Ezzel megszegnek olyan alapelveket, mint a jogbiztonság. Az embernek tisztában kell lennie azzal, hogy mi az a bűn, melynek elkövetése esetén büntethető."
A tárcavezető az interjút úgy kommentálta: ismét kiderült, hogy a magyar ellenzék segítségével felépített, Magyarország ellen a nyugati sajtóban zajló, összehangolt, hamis információkra épülőt kampány könnyedén kidurran, ha az ember jogi érvekkel és tényekkel felel a vádaskodásra.
Jansa A júliusi megállapodás betartására szólította fel az EU-t
Janez Jansa szlovén kormányfő levélben fordult az EU-vezetőihez, és a következő hétéves uniós keretköltségvetésről, valamint a helyreállítási alapról a júliusi EU-csúcstalálkozón született megállapodás betartására szólított fel, amelyet szerinte az Európai Tanács és Európai Parlament aláásott azzal, hogy a pénzek kifizetését a jogállamisághoz kötötte - írta a helyi sajtó szerdán.
A többek között Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének címzett levelében Jansa azt írta: az EU-ban tiszteletben kell tartani a jogállamiságot, ugyanakkor felhívta a figyelmet: olyan "diszkreditív mechanizmusok", amelyek nem független megítélésen alapulnak, hanem politikai indíttatásúak, nem nevezhetők jogállamisági eljárásoknak.
"Szlovénia minden esetben (...) feltételek és kettős mérce nélkül támogatja a jogállamiság tiszteletben tartását" - tette hozzá a szlovén miniszterelnök.
MTI
