Féltucat, korábban privatizált közműszolgáltató visszavásárlásáról tárgyal a kormány – mondta szokásos pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök. Orbán Viktor úgy számol, hogy egy-két éven belül közösségi tulajdonban kerülhetnek a közszolgáltatást nyújtó cégek. A szektor nonprofittá tételéről szóló törvény tavasszal, a választási kampány hajrájában kerülhet a parlament elé.
„A rezsicsökkentés bírálatakor a szolgáltatók nem hivatkozhatnak arra, hogy veszteségesek” – mondta a miniszterelnök a közrádióban. Hozzátette: „Nincs olyan, hogy lakossági szolgáltatás, nekünk mint lakosoknak van, de az ő szempontjukból nincs, mert ők egy cég, a magyar energiaszektorban működnek, és profitot állítanak elő. Az engem nem hat meg, hogy ők azt állítják, hogy a lakossági üzletágon nincsen profitjuk, miközben a magyar energiapiacon jelentős profitot tesznek zsebre. Akkor méltóztassanak alkalmazkodni a saját működésükben úgy, hogy a lakosságnak olcsóbb legyen az energia.”
A kormányfő szerint a korábbi kormányok nem voltak elég erősek a rezsicsökkentéshez. „Én nem gondolom, hogy a szocialista kormányok gonoszak lettek volna 2002 és 2010 között, amikor 15 alkalommal fölemelték a gáz árát és x-szer a villanyáramét. És nem gondolom, hogy gonoszságból tették, hogy 200 meg 300 százalékkal emelték az árakat. Azt gondolom, hogy gyengék voltak, és a velük szemben fellépő érdekcsoportok előtt meghajoltak. Remélem, hogy ennél többről nem volt szó. 2010 után az államot azért kell visszaerősíteni, hogy mikor mi az emberek érdekében föllépünk, akkor ne mi hajoljunk meg a nagy cégek előtt, hanem ők hajoljanak meg a közakarat és az azt képviselő magyar állam előtt.”
Orbán Viktor azt mondta, hogy nyugat-európai példák alapján tenné a kormány nonprofittá a közműszolgáltatásokat. „Én azt kértem a frakciótól, hogy úgy ütemezzük a munkánkat, hogy most hajtsuk végre november elsejével a második nagy – illetve ez most már a harmadik nagy – rezsicsökkentést, nézzük meg a hatásait, a törvényről induljon meg egy társadalmi vita, és majd a tavasz során ezt a törvényt vigyük a parlament elé, talán még a választás előtt elfogadhatjuk, ezt még nem tudom biztosan mondani” – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő beszélt arról is, hogy az állam az eddig visszavásárolt pécsi és budapesti vízmű mellett más, korábban privatizált közműszolgáltatókat is visszaszerezne. „Tárgyalunk Főgáz-ügyben, és most még nem fedem föl, de legalább hat-hét nagyon komoly, korábban privatizált, ezen a területen mozgó cég visszavásárlásáról, állami kézbe vételéről. A vízügyeknél is ez a helyzet és a szemétszolgáltatásnál is.”
A miniszterelnök szerint ha megmarad a rezsicsökkentés társadalmi támogatottsága, egy-két év múlva közösségi tulajdonban lévő közszolgáltatási rendszer működhet Magyarországon. Orbán Viktor jelezte: a jövőben a gazdasági szereplők rezsijének mérséklését is ki kell majd vívni.
Bajnai szerint nincs ingyenebéd
Bajnai Gordon szerint Orbán Viktor beismerte bukását, amikor úgy fogalmazott a rádióinterjúban, hogy a magyar választópolgároknak fontosabb a remény, mint a tény. Az Együtt–PM Szövetség vezetője szerint nincs olyan tény, ami szerint a jelenlegi kormánynak maradnia kellene, és az egyetlen reménynek a 2014-es választást tekinti. A volt miniszterelnök a közszolgáltatások átalakításnak tervéről azt mondta, a szolgáltatók rövid távon örülnének annak, ha nonprofittá válnának, mert így – az elmúlt évekkel ellentétben – a lakossági üzletáguk nem lenne veszteséges.
„Hosszú távon nincs ilyen értelemben ingyenebéd. Nincs ingyenebéd, mert ha valaki, egy magánember, ha ön a saját pénzét beteszi a bankba, akkor arra is kamatot vár – fogalmazott Bajnai Gordon, hozzátéve: – ha ön beteszi egy vállalkozásba, akkor valamilyen profitot vár, mert különben nem fog megélni. Az más kérdés, hogy az államnak igenis feladata, hogy jó szabályozással kordában tartsa ezeket az árakat” – tette hozzá.
Navracsics: Nincs még minden rendben, de jobban teljesítünk
A rezsicsökkentésnek köszönhetően 2013. január 1. és november 1. között megközelítőleg 160 milliárd forinttal, a következő rezsicsökkentés utáni egy évben pedig várhatóan 240 milliárd forinttal marad több a magyar emberek zsebében. Ezt Pintér Sándor belügyminiszter mondta a rezsicsökkentést támogató veszprémi nagygyűlésen. Vendéglátója, Navracsics Tibor emlékeztetett: a Fidesz 2010-ben azt ígérte, hogy elkezdik rendbe tenni a dolgokat, és noha sok minden nincs még rendben, de Magyarország ma jobban teljesít, mint három és fél évvel ezelőtt.
„Végre kikerültünk a túlzottdeficit-eljárásból, 2004 óta, amióta beléptünk az Európai Unióba, azóta először álltunk fel a szégyenpadról, csökken az államadósság, tartósan három százalék alatt tartjuk a költségvetési hiányt, megtörtént a gazdasági fordulat, megindult a gazdaság növekedése és ennek eredményeként Európa azon öt országa között tartható számon Magyarország, amely a legjobb eredményeket mutatja fel a gazdasági stabilitás területén” – mondta Navracsics Tibor.
Kósa: Nem folytatunk felelőtlen árpolitikát
A 10 százalékos rezsicsökkentést követően a földgáz- és a távhőszolgáltatók kintlévősége összesen 20 milliárd forinttal lett kevesebb, a 20 százalékos rezsicsökkentésnek köszönhetően pedig háztartásonként 80 ezer forintot takaríthatnak meg a családok évente – ismertette az eddigi adatokat a törökszentmiklósi lakossági fórumon Kósa Lajos. A Fidesz alelnöke hozzátette: a kormánynak kompenzálnia kell a rezsicsökkentéssel járó bevételkiesést, hogy a vállalatok továbbra is tudjanak szolgáltatni a lakosságnak.
„Korábban a rezsicsökkentés előtt Magyarországon volt a legmagasabb a rezsi, magyarul ahhoz képest, hogy mennyit keresünk, mi költöttük a legtöbbet az áramra, a földgázra, az egyéb rezsire. A legtöbbet. A legdrágább ország voltunk Európában. Most a rezsicsökkentéssel a drágaság szempontjából a középmezőny vége felé vagyunk, tehát előrébb léptünk, azonban egyáltalán nem lehetne azt mondani, hogy itt valami nem tudom milyen felelőtlen árpolitikát folytatnánk” – fogalmazott a Fidesz ügyvezető alelnöke.
