| Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor hétfőn azzal a kéréssel fordult az Európai Parlament elnökéhez, hogy tegye lehetővé felszólalását a strasbourgi vitában. Martonyi János külügyminiszter lengyel kollégájával folytatott beszélgetésében hangsúlyozta, hogy a kormányzat kész tisztázni a nemzetközi közvélemény számára vitás döntéseit, esetleg módosítani is az elfogadott jogszabályokat |
Mint ahogy azt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is megerősítette, várhatóan három kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen. Navracsics Tibor a köztévé reggeli műsorában elmondta: a jegybanktörvény és az adatvédelem témájában közel állnak ahhoz, hogy megoldást találjanak, ugyanakkor az igazságszolgáltatást érintő kérdésben jelenleg szakmai vita van.
Brüsszel hivatalos levélben értesíti a magyar kormányt a kifogásokról, amelynek két hónapon belül kell válaszolnia. Ha a válasszal a bizottság nem elégedett, felszólítja az Orbán-kormányt, hogy tegyen eleget az uniós jogszabályoknak. Ha továbbra sincs megegyezés, az ügy az Európai Bíróság elé kerül. A testület pénzbírsággal sújthatja Magyarországot.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász ennek kapcsán a Hír Televíziónak elmondta: az Európai Bizottság legfontosabb szerepe, hogy ellenőrizze, a tagállamok megfelelnek-e az uniós jognak. Ha egy tagállam esetében úgy találják, hogy egy ország nem tesz eleget az elvárásoknak, kötelezettségszegést állapítanak meg, de a bizottság csak ellenőrzési jogot gyakorol, ha az ügy odáig fajul, akkor az Európai Bíróság hoz döntést.
A jogász az ellenőrzés mikéntjéről elmondta: a bizottságnak nem kell hivatalos megkeresés útján jeleznie az ellenőrzést, ez egy általános eljárás az unióban. Egy adott ügy lefutása attól függ, hogy a megállapított kötelezettségszegés milyen jellegű – hangsúlyozta Lattmann. Sok esetben gyorsan véget ér egy-egy eljárás, de egy tényleges vitánál a folyamat 2-3 évig is elhúzódhat – magyarázta. A bíróság büntetésként pénzbírságot is kiszabhat – erősítette meg a szakértő, hozzátéve: ilyen jellegű szankciókra nagyon sok példa van. Mint mondta, a legtöbb ilyen Olaszországgal kapcsolatban történt.
Azzal kapcsolatban, hogy megvonhatják-e hazánk szavazati jogát, Lattmann Tamás azt mondta: a szavazati jog megvonása inkább valamiféle politikai jellegű eljárás következménye lehet, ilyen kötelezettségszegés esetén nem gondolja reálisnak ezt a lehetőséget.
