2019. április 25.,
csütörtök, Márk napja

Nincs kompromisszum a keresztény kultúra védelmében és a migráció elutasításában

2019. április 17., szerda 07:05

A migráció elutasítása és a keresztény kultúra védelme ügyében nem kötünk kompromisszumot – jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Németh Szilárd. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt a Fidesz néppárti jövőjéről, Magyarország NATO-ban betöltött szerepéről és a folyamatban lévő honvédelmi fejlesztésekről is.

Lassan két hete gyűjtik az aláírásokat Orbán Viktor programja mellett. Hány aláírással lenne elégedett?

Csepelen már több ezret gyűjtöttünk össze, és országosan is nagyon szépen gyarapodnak az aláírások, a továbbiakban is erre számítok. Nem véletlenül ilyen nagy a támogatottsága a miniszterelnök programjának, amelynek mind a hét pontja a bevándorlás megállítását célozza. A magyar emberek pontosan érzik, tudják, hogy a migrációhoz való politikai viszony fogja meghatározni közös Európánk jövőjét. Vagy a szabad, keresztény kultúrára épülő nemzetek Európája, vagy egy Brüsszelből uralt, migránsok által elözönlött, kevert lakosságú, etnikumú és vallású birodalom, az európai egyesült államok részei leszünk, és új Szovjetunió születik.

A pontok közt szerepel, hogy meg kell szüntetni a migránskártyákat. Az Európai Bizottság (EB) azonban több alkalommal felhívta a figyelmet, hogy a támogatást csak elismert menedékkérők számára biztosítják Görögországban.

Az EB hazudik. Hetven- és százezer között lehet az eddig kibocsátott migránskártyák száma, ők maguk sem merik bevallani, mennyien és hány millió euróhoz juthattak hozzá ezáltal. Az viszont letagadhatatlan tény, hogy Haszan F., a Magyarországon elfogott iszlamista terroristavezér, aki minimum húsz ember haláláért felelős, pont ilyen, uniós pénzzel teletömött migránskártyával rendelkezett. A Bizottság hosszú huzavona után kénytelen volt beismerni, hogy több ezer eurót juttattak ennek a gazembernek, a terroristáknak. Ezzel a programmal az európaiak adójából a bevándorlást támogatják, az EB alelnöke, a bevándorláspártiak csúcsjelöltje, Frans Timmermans pedig dicsekedett azzal, hogy nagyon elégedettek a migránskártyákkal.

A migránsvízumot is megszüntetnék, holott Brüsszel szerint arról önkéntesen dönthetnek a tagállamok.

Ez az egész arról szól, hogy a külső határokat megszüntessék, és elvegyék a határvédelemmel kapcsolatos jogkört a nemzetállamoktól. Így határellenőrzés nélkül minden migráns úgy és ott kóborolhatna Európában, ahogyan csak akarja. A migránsvízumról szóló javaslatot az Európai Parlament többsége már elfogadta, és felkérte a Bizottságot a végrehajtásra. A bevándorláspárti brüsszeli bürokrácia meg akarja teremteni a migrációt segítő, támogató politika pénzügyi és jogi alapjait. A tagállamoknak járó pénzügyi támogatásokat is meg akarják szüntetni, és át akarják csoportosítani a migráció megszervezésére. Illetve csak azok az országok kapnának fejlesztési pénzt, amelyek bevándorlókat fogadnának be. Mi ebből nem kérünk, a nekünk járó uniós források nem könyöradományok, azokat a piacaink megnyitásáért kapjuk. Azt a pénzt, amit a bevándorlók támogatására és a migrációt támogató, az embercsempészekkel összejátszó Soros-féle álcivil NGO-knak akarnak adni, inkább a határvédelemre kellene fordítani. Mi, magyarok a szárazföldön, az olaszok pedig a tengeren bizonyították be, hogy a bevándorlás mindkét úton megállítható. Ennek azonban óriási költségei vannak, nekünk eddig egymilliárd euróba került. Na, ezt kellene megfinanszíroznia Brüsszelnek! Be kellene látniuk, hogy azoknak az országoknak kell segíteni, amelyek erőn felül vállalják, hogy megvédik Európát.

A kormányfő azt is célként tűzte ki, hogy bevándorlásellenes vezetők kerüljenek az uniós intézmények élére. Eközben Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos a határvédelem megerősítéséről, az illegális bevándorlás elleni hatékonyabb fellépésről beszél. Ez nem elég?

A Juncker-, Timmermans- és Avramopulosz-féléknek menniük kell. Ezek a politikusok pillanatnyi érdekeik szerint összevissza hazudoznak, miközben pedig nyíltan bevándorláspártiak. Avramopulosz is egyszer ezt, egyszer azt mond, pedig évek óta azt képviseli, hogy minél több migránst kell beengedni az unióba, majd kötelezően szétosztani a tagállamok között. Ők a nagy zászlóvivői az ENSZ migrációs paktumának is, amely kimondja, hogy a migráció alapvető emberi jog. A magyarok azonban több alkalommal világossá tették, hogy ebből sem kérnek, és most európai szinten is egyértelművé kell tenni, hogy ez nem megoldás, hiszen ez maga a probléma. Tudjuk, hogy nagyon feszítő kérdés a migráció, de a bajt ott kell megszüntetni, ott kell gyógyítani, ahol keletkezett, helyben kell segítséget nyújtani.

Az EP-választást követően ön maradna a Fidesz helyében az Európai Néppártban (EPP)?

A Fidesz addig fog maradni az EPP-ben, amíg Magyarország érdekeit és a magyar emberek határozott álláspontját tudjuk képviselni bevándorlásügyben. A magyar érdeket semmiféle pártfegyelem, semmiféle pártkötődés sem írhatja felül. A migráció elutasítása és a keresztény kultúra védelme ügyében nem kötünk kompromisszumot.

Manfred Weber néppárti frakcióvezető a bevándorlás kérdésében is bírálja Fideszt, önök mégis támogatják őt az EB elnöki posztjára.

Weber olyan, mint egy rossz focista: nem tudja eldönteni, hogy melyik kapura támad, és melyiket kellene védenie.

Kinek a politikája szimpatikusabb, Weberé vagy Matteo Salvini olasz belügyminiszteré?

Amelyikük meg akarja állítani a bevándorlást. A kérdés, hogy kivel tudunk olyan álláspontra jutni az EP-választást követően, amely a magyarok érdekének képviseletére és az európai értékek megőrzésére irányul majd. A lényeg, hogy mi nem akarunk olyan politikusokat, akik meg akarják nekünk szabni, hogy kikkel és hogyan éljünk együtt. Azt tanácsoljuk az európaiaknak, hogy ők se kérjenek belőlük. Olyan európai vezetőkre és uniós testületekre van szükség, amelyek elérik, hogy Európa ne fogadjon be gazdasági bevándorlókat, és ne engedjen teret annak, hogy ellenőrizetlenül idejöhessenek a terroristák.

Kizárólag a bevándorlásról fog szólni a választás?

Be kell látni, hogy most ugyanaz a helyzet, mint 1849-ben volt. Most is szabadságharcot vívunk, csak más eszközökkel. Akkor is azt szerettük volna elérni, hogy függetlenek és szabadok legyünk, ám akkor is egy birodalom állt ezzel szemben. Gyurcsányné mindennap tizenötször elmondja, amikor mikrofont dugnak az orra alá, hogy ő az európai egyesült államokat akarja építeni, azt akarja, hogy a birodalmi központban szülessenek meg a döntések. Ők Brüsszelt képviselik itthon, mi ezzel szemben Magyarországot képviseljük Brüsszelben. Azt mondjuk, hogy a szabad és erős nemzetek európai együttműködésére van szükség. Ez az európai uniós alapgondolat is. Vissza kell térni a gyökerekhez, meg kell tartanunk keresztény hitünket és kultúránkat, nemzeti önazonosságunkat. Az idei „tavaszi hadjáratunk” legfontosabb ütközete a május 26-i EP-választás lesz. A tét, hogy hazánk megmaradhat-e magyar Magyarországnak.

Húsz éve vagyunk a NATO tagja. Magyarország miként járult hozzá a szövetség működéséhez, céljainak eléréséhez?

Hazánk nagyon jól döntött, amikor népszavazáson igent mondott a csatlakozásra, amely húsz éve, az első Orbán-kormány alatt történt meg. A NATO hetven éve működő védelmi szövetség, a történelem legnagyobb és legsikeresebb katonai-védelmi együttműködése. A tagsághoz azonban nem lehet úgy hozzáállni, ahogyan Gyurcsányék annak idején. Az elvtársak azt hazudták: kitört az örökös világbéke, de ha mégis történne valami baj, akkor majd a NATO megvéd minket. Így nincs is szükség a honvédségre, a nemzeti katonai képességekre. A NATO nem egy hadsereg, hanem egy most még huszonkilenc, hamarosan harminctagú védelmi szövetség, amelyben minden tagországra, annak katonai képességeire, eszközrendszerére, politikai támogatására szükség van. Például az első Orbán-kormány alatt beszerzett Gripen-vadászgépeinkkel nemcsak hazánk és a térség, hanem a Baltikum szövetségi légtérvédelmi feladatait is ellátjuk. A közös katonai missziókban is nemzeti szinten veszünk részt. A NATO-tagságnak köszönhetően a legkorszerűbb harcászati-hadműveleti feladatokat hajtjuk végre, a leghatékonyabb katonai szervezeti-vezetési ismereteket sajátítjuk el, a legmodernebb fegyverekhez juthatunk hozzá. A magyar honvédség fejlesztésére irányuló Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programunk a nemzeti érdekeket és a NATO-tagságból eredő kötelezettségeinket egyszerre szolgálja.

Milyen fejlesztések várhatók a program részeként?

A beszerzéseknél nem a márkák, típusok és gyártók a meghatározóak, hanem a Magyar Honvédség – Gyurcsányék alatt megszüntetett – katonai képességeinek visszaszerzése, korszerűsítése, a magyar védelmi gazdaság újraépítése, a rendelkezésre álló források hatékony és észszerű felhasználása. A legmodernebb harckocsikat, a Leopard 2 A7+ típust vásároltuk meg. Már megkötöttük a szerződést az Airbusszal H–145M könnyű és H–225M közepes, többcélú helikopterek leszállítására, de a Gripenek majdani cseréjének esetében akár ötödik generációs vadászgépek beszerzéséről is születhet döntés. Azonban 2002 és 2010 között nemcsak képességeket építettek le, laktanyákat kótyavetyéltek el, hanem szélnek eresztették a katonákat, megfelezték a honvédség létszámát, megszüntették a honvéd középiskolákat és kollégiumokat is. Most ezzel és a katonai életpályával is kiemelten kell foglalkoznunk. Ezért is döntött az Országgyűlés a honvédség létszámkeretének 37 500 főre növeléséről, ezért emeltük ötven százalékkal az illetményeket, ezért indítottuk el a Kratochvil Károly Honvéd Középiskolát és Kollégiumot. A térség legkorszerűbb, legmodernebb, legütőképesebb hadseregét akarjuk megteremteni, amelynek középpontjában a honvédjeink állnak. Magasan képzett, testileg-lelkileg ép, esküjükhöz hű, megbecsült katonákra van szüksége a hazának.

A tagállamoknak 2024-ig el kellene jutniuk oda, hogy a GDP-jük legalább két százalékát katonai kiadásokra fordítsák. Ez mennyire reális Magyarország esetében?

Szerintem hamarabb is elérjük, a magyar érdek ugyanis ezt kívánja meg. Ha idejében fordítunk több pénzt védelmi kiadásainkra, hamarabb tehetjük képessé a honvédséget az új biztonsági kihívások kezelésére. A környező országokban is az erre való törekvést látom, a lengyelek már el is érték a két százalékot, és a még nem NATO-tagállam Szerbia is ennyit ír elő magának a húszas évek elejére. Ütőképes, együttműködő katonai erők nélkül nem fogjuk tudni megvédeni Európát sem. Olyan új biztonsági kihívásokra kell választ adni, mint amilyen a tömeges migráció, a terrorizmus, a hibrid hadviselés és a kibertámadások elhárítása.

Korábbi beszélgetéseink után elmaradhatatlan a kérdés: mi kerül a húsvéti asztalra?

Most is édesanyám és én fogunk főzni közösen. Nagypénteken bőrén sült lazac lesz, korianderes lencsefőzelékkel, amelyet currys kókusztejjel fogunk elkészíteni. Vasárnap hagyományos ételek következnek: orjaleves, töltött káposzta, rozmaringos báránysült, borjú bécsi krumplisalátával. A lányok a locsolókat vinetével, heringsalátával, sonkás tojáskrémmel, süteményekkel, pálinkával, borral, szörpökkel várják.

Magyar Hírlap