A Nézőpont Intézet konferenciáján a kormányzati álláspontok mellett az egészségügy különböző szegmenseit képviselő vállalatok, cégek és intézmények vezetőinek véleményét is megismerhették a jelenlevők.
Nyitóelőadásában Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője kiemelte, hogy a kormány célja a prevenció, vagyis a betegségek kialakulásának megelőzése, melyet az 5 Nemzeti Egészségprogram is elősegít. A betegségek megelőzésének érdekében számos előrelépés történt az elmúlt években: a népegészségügyi célú szűrések általánossá váltak, a kórházi fertőzések aránya az Európai Uniós átlag alá süllyedt, az ágazat digitalizációja pedig végbement. A miniszter többek között megjegyezte, hogy az egészségügyi eszközfejlesztés, a bérfejlesztés folyamatosan napirenden van, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér pedig 2020 júniusában teljessé válik a magánszolgáltatók csatlakozásával. Mindezek mellett az Egészséges Budapest Program keretében a központi régió ellátásának rendszerszintű, komplex fejlesztése is folytatódik.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a témában készült közvélemény-kutatási adatok bemutatásakor rögzítette, hogy bár csak a magyarok 22 százaléka van jó véleménnyel az egészségügyről. Ennek megítélését a politikai hovatartozás is nagyon erősen befolyásolja: a kormánykritikus választók 91 százaléka rossz véleménnyel volt az adatfelvételkor a területről. Pedig számos sikerről be lehet számolni: 10 év alatt 2,6-szorosára emelkedtek az orvosok bruttó bérei. A közösségi egészségbiztosítás lefedettsége európai összevetésben is széleskörű. Az átoltottsági arány Magyarországon kiemelkedően magas. A digitális egészségügy nem álom, hanem mindennapos realitás: az EESZT keretein belül napi 800 ezer e-recepttel, 200 ezer betegdokumentummal és évi mintegy 100 millió orvos-beteg találkozó rögzítésével – zárta előadását.
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedésének fenntartásához egészséges társadalomra van szükség. Az államtitkár meglátása szerint ahhoz, hogy a nemzetgazdaság két százalékponttal megelőzze az európai gazdaságok növekedésének mértéket a jövőben is, az idősebb kori egészségben eltöltött évek számát kell emelni belátható időn belül. Kiemelte: a magyar kormány az egészségügyi kiadások emelése mellett abban érdekelt, hogy a forrásokat kezelő intézmények, kórházak gazdálkodása kiszámítható legyen, és ne termelődjön újra és újra az adósságállományuk.
Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális jelölt igazgatója felszólalásában kitért a modern egészségügy aktuális kihívásaira. Álláspontja szerint az egészségügy középpontjában – habár fontosak, de – nem a kórházak állnak, hanem az egészségügyi szolgáltatások leszállítása a problémákhoz. Hangsúlyozta az alapellátásba vetett állampolgári bizalom erősítését, illetve ismertette az általa kijelölt négy prioritást, melyeket a megbetegedések főbb okainak kezelése, az egészségügyi szektoron kívül álló egészségügyi tényezők megcélzása, a személyeket középpontba helyező ellátás és a minden népcsoportot elérő egészségügyi rendszer jelenti. Mindezek mellett rögzítette azt a hat stratégiai lépést, amely ezek elérését szolgálja. Többek között rögzítette, hogy az emberek egészségtudatosságát fejleszteni kell, az egészségbiztonságot pedig fel kell készíteni a válsághelyzetek megfelelő kezelésére.
Ezeken túl a régió országai számára kell készíteni egy olyan egységes útmutatót, melyet követve jobb egészségügyi ellátást nyújthatnak.
Nézőpont Inzézet