A Soros-szervezetek sajátos stratégiája egyre élesebben rajzolódik ki: a milliárdoshoz köthető NGO-k, vagyis álcivil szervezetek partnereket keresnek a sajtó, az üzleti szféra, esetleg a sport világából, majd befolyásos véleményformálók segítségével – a nyílt társadalom eszméjét szem előtt tartva – igyekeznek átformálni a választók gondolkodását, valamint nyomást gyakorolni az egyes európai országok megválasztott vezetőire, állapítja meg az elemzés.
Eldöntik, ki független
A Századvég elemzése kiindulópontként megjegyezi, hogy az Open Society Foundations, valamint a hozzá köthető NGO-k részéről általánosnak tekinthető jelenség, hogy különböző nehezen megfogható, homályos, ám egyértelműen politikai töltetű célkitűzéseket kívánnak megvalósítani, így nem meglepő, hogy az említett pályázati források többek között az „európai demokrácia védelmére”, illetve a „hatalommal való visszaélés leleplezésére” fordíthatók.
A független sajtó értelmezése a Soroskontextusban sajátos színezetet kap, mivel a balliberális újságírás kiemelt támogatói maguk döntik el, hogy mely orgánumok tekinthetők függetlennek, mintegy determinálva ezzel a politikai elfogultságot – mutat rá az elemzés. A sajtóviszonyok alakítására irányuló törekvések a Soros-hálózat részéről Magyarországon sem példa nélküliek. A milliárdos egyik legfőbb hazai zászlóshajója, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jelentős, évente együttesen több tízmillió forintos támogatásban részesül az Open Society Foundationstől, a Sigrid Rausing Trusttól (amelynek igazgatósági tagja, Chris Stone 2012 és 2017 között az Open Society Foundations elnöki tisztségét töltötte be), továbbá az MLDI-től (melynek vezérigazgatója, Peter Noorlander korábban az Open Society Media Program vezető jogtanácsosa volt), egyebek mellett újságírók peres képviseletének ellátására, a „jogtudatosításukra”, valamint további, a sajtómegjelenéssel kapcsolatos kiadások finanszírozására – ismerteti a Századvég.
Ellenzék helyett
A Soros-NGO-k tevékenysége nagy súllyal esik latba Magyarországon, ahol karakteres ellenzéki politikusok hiányában a balliberális újságírókra hárul a feladat, hogy meghatározó közéleti kérdésekben a nemzetközi baloldal vízióit artikulálják. Ezen túlmenően az Európára nehezedő migrációs nyomás láthatóan nem fog alábbhagyni, hiszen a koronavírus-járvány első hullámának visszaszorulásával az országba bejutni kívánók száma ismét jelentősen megugrott. A Századvég szerint úgy tűnik, a nyílt társadalom ideológiáját és a nyitott határokat képviselő alapítványok folytatni kívánják sajátos narratívaépítésüket, és mindent megtesznek azért, hogy a társadalom szélesebb spektrumát maguk mellé állítsák víziójuk, többek között az illegális bevándorlás elfogadtatása érdekében. E cél realizálásához megfinanszírozzák a számukra kedves európai sajtóorgánumokat.
Azonban nem ez az egyetlen jele a Soros-hálózat és a hazai baloldali médiumok, illetve újságírók együttműködésének – hívja fel a figyelmet az elemzés. Az Index egykori főszerkesztője, Dull Szabolcs német sajtódíjat kapott, melyet a tervek szerint ma az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović ad át neki. Mijatović a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott OpenDemocracy platform tagja, 2018-ban pedig a magyar Stop, Soros! törvénycsomagot kifogásolta arra hivatkozva, hogy a jogszabály korlátozza az NGO-k bevándorlókat támogató munkáját. Könnyen belátható, hogy Soros György szövetségesei nem kooperálnának olyan újságírókkal, akik a nyílt társadalom víziójával nem összeegyeztethető nézeteket képviselnek.
Kritika nélkül
A Századvég szerint elgondolkodtató és a hálózati jelleg bizonyítékaként értékelhető, hogy az amerikai tőzsdespekulánshoz közel álló külföldi sajtóorgánumok a politikai relevanciával bíró magyarországi történésekről rendszeresen a hazai balliberális médiumok nézőpontjából számolnak be, azok álláspontját lényegében kritika nélkül átvéve. Az ABC News, illetve a New York Times is a magyar baloldali sajtó szellemiségében tudósított az Index körül zajló változásokról, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem strukturális átalakításával kapcsolatos fejleményekről. Emellett feltételezhető, hogy a hazai balliberális szerkesztőségek feltőkésítése is elemét képezi annak a nagyobb szabású tervnek, amely a jobboldal kormányzati pozícióból való eltávolítására, illetve arra irányul, hogy a nyílt társadalom koncepciójának megvalósítására nagyobb hajlandóságot mutató politikai pártok kerülhessenek hatalomra. Ezt az állítást támasztja alá, hogy a Sigrid Rausing Trust 2019. október 1-jétől kezdődően nyolcvan-, illetve negyvenezer fonttal (körülbelül 30 és 15 millió forinttal) támogatta a balliberális kötődésű Átlátszó.hu és Direkt36 portálokat.
Összegezve kijelenthető, hogy a nemzetközi, Soros által finanszírozott NGO-k egyre színesebb eszközöket alkalmaznak a politikai befolyásszerzésre, így Európa nemzeti kormányainak a jövőben is számítaniuk kell a választói felhatalmazással nem rendelkező, külföldi érdekeket képviselő lobbiformációk intenzív támadásaira – zárul az elemzés.
