Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára a Lánchíd Rádióban elmondta: az Európai Unióban egyáltalán nem példa nélküli ilyen jogszabályok alkalmazása, ezért brüsszeli kritikáktól nem kell tartani. Rétvári Bence hozzátette: továbbra is lehet számítani olyan provokátorokra, akik hangulatkeltési szándékkal a tiltás ellenére viselnek majd efféle jelképet.
Az Alkotmánybíróság (Ab) korábban április 30-i hatállyal semmisítette meg a büntető törvénykönyv (Btk.) önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafusát. Ezen felbuzdulva Vajnai Attila már bejelentette, május elsején vörös csillaggal követel majd „munkát, kenyeret és fedelet a népnek”. Éppen a Munkáspárt korábbi alelnöke volt az, aki pert indított Magyarország ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán a vörös csillag viselése miatt. A kommunista politikust a Pest Megyei Bíróság elmarasztalta, és egy évre próbára bocsátotta. 2005-ben a Fővárosi Bíróság is jogerősen elmarasztalta, 2011-ben pedig a Legfelső Bíróság is ugyanígy határozott. Vajnai a strasbourgi bírósághoz fordult, ahol úgy vélekedtek, hogy a Btk. 269/b szakasza – mely az önkényuralmi jelképek használatát szabályozza – ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával, ezért a politikus ügyében meghozott ítéletek jogellenesek voltak. A strasbourgi testület egy másik, hasonló üggyel összhangban végül úgy határozott, hogy bár a jelkép nyilvános használata rossz érzeteket kelthet a kommunizmus múltbeli áldozataiban és hozzátartozóikban, viselője nem hordozza általa a diktatúra visszaállításának igényét.
Vajnai és jogi képviselője 2008-ban utólagos normakontrollt kért az ügyben, míg tavaly alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez. Az Alkotmánybíróság ezt követően hozta az önkényuralmi jelképeket szabályozó Btk-paragrafus eltörléséről szóló döntését.
Arcul csapták Közép-Európát
„Meglehetősen rossz döntésnek tartanám, ha alkotmányt kellene módosítani az Ab-döntése miatt. A büntető kódex módosítása sokkal kedvezőbb volna” – vélekedett korábban az MNO-nak Gulyás Gergely. A kormánypárti honatya szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete különbséget tesz vörös csillag és horogkereszt között, ami Gulyás szerint olyan arculcsapás, mintha Közép-Európa szovjet időszak alatt sokat szenvedett uniós tagállamai nem is csatlakoztak volna az Európa Tanácshoz. „Nem lehet csupán azokhoz a traumákhoz, üldöztetésekhez fűződő jelképeket tiltani, melyek nyugaton fájnak”.
A Századvég 2013 februárjában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint egyébként a lakosság többsége nem ért egyet az Ab döntésével.
Szabó Máté ombudsman szerint továbbra is van jogi lehetőség fellépni az önkényuralmi jelképeket nagy nyilvánosság előtt használók ellen a hatályos büntető törvénykönyv alapján – közölte még februárban, az Ab döntését követően az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Az alapjogi biztos a Btk. közösség tagja elleni erőszakra vonatkozó részére hivatkozott, amely szerint bűncselekményt követ el, aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen. Felidézte továbbá a szabálysértési törvényben foglaltakat, amely szerint a garázdaság szabálysértését követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.
