Magyarországon az oktatás tartalmi szabályozása három szintű. Van a Nemzeti alaptanterv, vannak kerettantervek és vannak az úgynevezett helyi tantervek, amelyeket az iskolák maguk határoznak meg. Tehát önmagában az, hogy ha a Nemzeti alaptanterv nem tartalmazza azt például, hogy a Himnuszt tanulni kell, nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lesz elvárás, azonban mindenképpen okot ad arra, hogy erről vitatkozni kell, mutatott rá a KDNP oktatási szakbizottságának elnöke Magyarország élőben című műsorunkban.
„Nem akarok ezzel itt vészharangokat megkongatni, mert ahogy említettem, ez egy nagyon jó vitaalap, ez a szöveg, de úgy gondoljuk, hogy megfelelő garanciát akkor kapnánk, hogyha ez, igenis, benne lenne. És ami még kritika volt a részünkről, hogy a hazafias nevelés, a kereszténység háttérbe szorul egy kicsit ahhoz képest, mint a 2012-es NAT esetében” – fogalmazott.
Thaisz Miklós szerint időszerű a NAT felülvizsgálata, hiszen 5 évente a jogszabály is erre kötelez. Korszerűnek is gondolják a szemléletét, miszerint az aktív tanulásról beszél kiemelten, amely szemléletváltásra – szerinte – amúgy is szükség lenne Magyarországon. „Ne kizárólag lexikális ismereteket oktasson az iskola, a diák nem egy passzív befogadó, hanem olyan tudást kell kapnia az iskolában, amelyet képes alkalmazni” – emelte ki. Örömmel vették továbbá, hogy megjelent a tantárgyak közötti súlyozás, valamint, hogy némileg csökkenne a diákok óraterhelése, amennyiben ebből jogszabály lesz, de nyilván kritikájuk is van, tettet hozzá.
„Önmagában az, hogy a tartalmat csökkentjük a mostanihoz képest, egyetértünk vele. Azzal, hogy a Nemzeti alaptantervben kevesebb írót, költőt, regényt kellene megfogalmazni, mint ahogy a hatályosban, egyetértünk vele. Azzal is egyetértünk, hogy nő a tanár szabadsága, de azzal már nem értünk egyet, hogy egyáltalán, egyetlen irodalmi mű és egyetlen költő-író sem szerepel” – húzta alá, megjegyezve, lehet, hogy ez csak egy taktikai megfontolás a készítők részéről.
Tekintse meg a teljes beszélgetést:
