Navracsics Tibor beszámolójában az Európai Bizottság legfőbb jövőbeni feladatait emelte ki. Szerinte ezek egyike a 7 éves költségvetés elfogadása – amelyre azonban a magyar uniós biztos nem sok esélyt lát a jövő májusi EP választásokig.
Látjuk a nehézségeket, ugyanakkor tehát reális esély van arra, hogy esetleg a trialógusok is és maga az elfogadás is őszre tolódik, ami már egy új Európai Bizottság által lesz lebonyolítva
– mondta a meghallgatáson Navracsics Tibor. Az uniós biztos szerint a másik érzékeny kérdés Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. A mostani megállapodások szerint 2020. december 31-ig még létezne egy átmeneti időszak. Ez az átmeneti időszak tulajdonképpen azt célozza, hogy a részletek tekintetében is újra szabályozzák Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti kapcsolatrendszert, hiszen számos olyan kérdés van még, amelyben finomhangolásra van szükség
– mondta.
A biztos a saját területéről az oktatást emelte ki. Szerinte nagy eredmény, hogy a külföldi ösztöndíjas programok, azaz az Erasmus költségvetését sikerülhet megduplázni a következő költségvetési ciklusban. A cél, hogy azon családok gyerekeinek is elérhetővé tegyék a külföldi tanulást, akik ezt ma nem engedhetik meg maguknak. A biztost az ellenzéki képviselők a CEU ügyéről is kérdezték.
A szerződés értelmében az oktatáspolitika a tagállamok kizárólagos hatásköre, az Európai Bizottság és az oktatásért felelős biztos nem szólhat bele egy adott tagállam oktatási szerkezetébe és tematikájába
– Navracsics Tibor hozzátette, ő továbbra is úgy látja, hogy a CEU nem fogja elhagyni Magyarországot, hiszen az intézmény nem a teljes kiköltözést tervezi, a magyar akkreditációjú képzéseit a jövőben is Budapesten indítja majd el.