Budapest anyagi helyzetének vizsgálatát érdemes egy már-már unalomig ismételgetett számmal kezdeni: 214,5. Ennyi milliárd állt rendelkezésre állampapírban és készpénzben, amikor 2019 végén Karácsony Gergely és politikai szövetségesei átvették Budapest irányítását Tarlós Istvántól. Egy év múlva, 2020 végén már hiányzott százmilliárd, de az újabb bevételek nyomán 2021 tavaszán így is akadt az önkormányzatnál 150 milliárd forint. A csökkenés azonban nem állt meg, idén tavasszal – mint a Mandiner által megszerzett fővárosi levélből kiderült – lényegében már Karácsonyék is úgy látták: ebben az évben csődbe mehet a főváros. A baloldali városvezetés túlélőcsomagot állított össze Budapest – és ezzel saját maga – számára, így az ősz még talpon találta a helyhatóságot - írja most a Világgazdaság.
Itt érdemes idézni Budapest Főváros Önkormányzatának idei, a Világgazdaság által megismert hivatalos beszámolójából.
Eszerint szeptember végéig 249,3 milliárd forint helyi iparűzési adó folyt be. Ez Budapest történetének legmagasabb iparűzésiadó-bevétele, és az év utolsó három hónapja még nincs is benne.
És mire volt ez elég? Arra, hogy az önkormányzat rendelkezésére álló pénzeszközállomány szeptember 30-án 113 milliárd forint legyen, melyhez 6,5 milliárd forintnyi állampapír kapcsolódott. Az október viszont már kellemetlenebb számokat mutatott: a főváros hatmilliárdot kincstári számlán, további 16 milliárdot pedig kereskedelmi számlán tartott, vagyis 22 milliárdja volt.
Most pedig már ennyi sincs, Kiss Ambrus ugyanis a Világgazdaság kérdésére egy minapi sajtóbeszélgetésen azt válaszolta: november 23-án reggel négymilliárd forint volt a számlájukon. A főpolgármester-helyettes megjegyezte: várnak még idén további tízmilliárd körüli összeget az iparűzési adóból, s persze vesznek majd fel hitelt.
Karácsonyék eközben folytatják politikai harcukat a kormány ellen. Előbb Kiss Ambrus közölte, hogy feljelentést tesznek, majd maga Karácsony ragadt billentyűzetet, és szokásos kommunikációs felületén, a Facebookon szólította fel lemondásra Varga Mihály pénzügyminisztert.
A Világgazdaság megkérdezte az ügyről a Pénzügyminisztériumot is. A tárca rögzítette, hogy a bíróság a másodfokú eljárást lezáró végzés közléséig tiltotta meg, hogy a Magyar Államkincstár beszedési megbízást, azaz inkasszót nyújtson be a Fővárosi Önkormányzattal szemben.
A másodfokú eljárást lezáró végzést a kincstár október 17-én kézhez kapta. Ettől az időponttól kezdve nem volt jogi akadálya annak, hogy az államkincstár beszedési megbízást nyújtson be – rögzítették. Megjegyezték azt is: a törvényeket mindenkinek be kell tartania, és az adót mindenkinek be kell fizetnie, ez alól a főváros sem kivétel. „Megjegyezzük – folytatták –, hogy Budapesten kívül 723 önkormányzat fizet szolidaritási hozzájárulást, mégis kizárólag az ország leggazdagabb városának jelent ez indokolatlanul problémát.”
A minisztériumnál kitértek még egy kérdésre. Mint írták,
„a főváros saját beszámolóiból azt látjuk, hogy minden korábbinál több, 250 milliárd forint iparűzési adót szedett be szeptember végéig. Ehhez képest szeptember 30-án 113 milliárd forint volt a főváros számláján, tegnap reggel pedig már csak 4 milliárd. A főpolgármester most azt állítja, hogy a kerületi önkormányzatoknak utalták tovább az általuk beszedett iparűzési adót. Ha így tettek, a jogszabályi rendelkezések alapján ez esetben is a befizetések nagyobbik részének, 54 százalékának a fővárosnál kellett maradnia.”
A Pénzügyminisztérium szerint nincs új a nap alatt: a főpolgármester csődbe vitte a fővárost, a felelősségvállalás helyett viszont a kormányra mutogat. „Budapest megérdemli, hogy a főpolgármester ne politikai hangulatkeltéssel, ne álhírek terjesztésével, ne a kormány összetételével, hanem a főváros ügyeivel foglalkozzon” – válaszolták kérdésünkre.
