György László elmondta: az ITM márciusban kérte fel az egyetemet arra, hogy szakértelmével működjön közre az uniós típusvizsgálati tanúsítvánnyal nem rendelkező maszkok, arcvédő pajzsok bevizsgálásában.
Az egyéni légzésvédő maszkok legfontosabb tulajdonsága, hogy milyen mértékben képesek megszűrni a környezetben található apró részecskéket, amelyekhez hozzátapadva a kórokozók a légzés során a szervezetünkbe juthatnak.
A BME saját szakembereire és a rendelkezésére álló infrastruktúrára építve alakított ki egy laboratóriumot a szűrési hatékonyság vizsgálatára, ehhez gyorsított eljárásban szereztek és üzemeltettek be egy részecskeszámláló berendezést.
A laborban jelenleg azt lehet vizsgálni, hogy egy minősített maszk szűrőanyagához képest mire alkalmas egy, minősítésre váró vagy használat után fertőtlenített és így újrahasznosított maszk szűrőanyaga.
Már megkezdődött a mérési képességek bővítése, és elindult a BME kijelölt vizsgálólaboratóriummá nyilvánításának jogi előkészítése a veszélyhelyzet idejére. Az új labor lehetővé teszi a légzésvédő eszközök gyors hazai bevizsgálását, és így mielőbbi felhasználásukat az egészségügyi védekezésben - részletezte az államtitkár.
György László hangsúlyozta: a veszélyhelyzet megmutatta, hogy Magyarországnak ki kell építenie az országhatárokon belül eddig hiányzó saját kapacitásokat a gyártásban és kutatás-fejlesztésben is.
Ahol a szükséges szakértelem és technológia rendelkezésre áll, ott érdemes ösztönözni az átállást az önellátásra.
Az államtitkár emlékeztetett, április közepére a tárca közreműködésével sikerült belföldi gyártással lefedni a bőr-, felület- és eszköz-fertőtlenítőszerek teljes előállítási folyamatát.
Az új képességek és kapacitások a gazdaság újraindításában, a magyar vállalkozások nemzetközi piacszerzésében is hasznosulhatnak majd - tette hozzá.
MTI
