A tűzszerészeknek akkor jön el a feladata úgymond, amikor kiemelésre került a robbanószerkezet
. A honvédelmi minisztérium államtitkárával ismertetik a bombák kiemelésének folyamatát. A két egytonnás robbanószerkezet a Duna budafoki részénél feküdt már hetven éve közvetlenül a part mellett. Először a búvárok rögzítették a bombákat az aknamentesítő hajó darujához, amivel a felszínre emelték azokat.
A bombákat az amerikaiak dobták le a második világháborúban, amikor a csepeli Weisz Manfréd Fegyvergyárat támadták. Tavaly októberben, a Duna alacsony vízállásakor találták meg, de akkor még nem tudták kiemelni. Most megfelelő volt a vízszint ahhoz, hogy az aknamentesítő hajókkal meg lehessen közelíteni.
"Fölcsatolják a bombákat, majd kiemelik a fedélzetre. Miután a fedélzetre kiemelték a bombákat, akkor a tűzszerész szakág megkezdi a bombák hatástalanítását, ami azt jelenti, hogy végre fogjuk hajtani a gyújtók kicsavarását."– mondta Szilágyi Zsolt, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka.
A biztonság érdekében a környéket egy kilométeres sugarú körben lezárták, a forgalmat elterelték. A vonatok Kelenföldig illetve Érdig közlekedtek, onnan pótlóbuszokkal vitték tovább az utasokat. Csaknem 3500 lakónak pedig ideiglenesen el kellett hagyni az otthonát. Akiknek nem volt hová menniük, azokat négy befogadóhelyen várták, az egyik közülük idősek számára volt fenntartva.
Azokat az idős embereket fogadtuk be, akik valamilyen gondozást igényelnek. Az ő számukra van itt étkeztetés, van különböző foglalkozás, keresztrejtvényt fejthetnek, videót is néztünk már velük, illetve egészségügyi ellátás is van számukra
– mondta Nagy Tibor a Magyar Vöröskereszt fővárosi katasztrófavédelmi szakreferense.
A bombákat délután négy óra körül emelték ki a honvédségi szakemberek a hajóra, ahol a két-két, húszéves tapasztalattal rendelkező tűzszerész eltávolította a gyújtószerkezeteket. A tűzszerészek egyik parancsnoka azt mondta: a hetven év vízben töltött idő ellenére gyakorlatilag gyári állapotban konzerválódtak a bombák. Robbanásveszély nem volt, de a búvároknak kihívás volt a víz alatti munka.
A megnövekedett vízállás, és a folyó sebessége nehezítette, illetve a nulla látótávolság: gyakorlatilag vakon dolgoztak a búvárok, lent
– mondta Major Tibor alezredes, a Honvédség műveleti parancsnoka.
A hatástalanított bombatesteket és a gyújtószerkezeteket a honvédség egy erre kijelölt bárizásra vitték, ahol majd megsemmisítik. A közúti forgalmat és a vasúti közlekedést fél öt után nyitották meg újból majd a lakók is visszatérhettek otthonaikba.
