A Magyar Nemzet cikke elsőként azzal indul, hogy tanulmányok szerint naponta legalább kétliternyi folyadékra lenne szüksége a szervezetünknek. Egészségtudatos fogyasztóként nem könnyű eldönteni, mit is igyunk.
A folytatásban a magyarországi ivóvíz fogyasztásról adnak körképet.
A csapvíztől kezdve a tisztított vízen keresztül a palackozott ásványvízig minden ivóvízforrásnak van valamilyen minőségi kockázata. A szakemberek által publikált, Magyarország ivóvizének minőségéről szóló tanulmány szerint hazánkban mindent egybevetve fogyasztásra megfelelő a csapvíz minősége, ugyanakkor vannak területek, ahol további intézkedések szükségesek.
Néhol a geológiai eredetű, szervetlen arzén magas koncentrációja, máshol – elsősorban a fővárosban és más nagyvárosokban – a régi, 1945 előtt épült házak csőrendszeréből feloldódó ólom nagyarányú jelenléte okozhat egészségügyi problémákat.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal beszámolója szerint ha a szervetlen arzén a megengedett határértéknél nagyobb arányban jut a szervezetbe, az hozzájárulhat a bőr-, hólyag-, vese- és tüdődaganat kialakulásához. Azonban hosszú távú, rendszeres bevitele már kis koncentrációban is számos krónikus, nem daganatos betegség előidézésében is szerepet játszik. Ilyenek például a bőr elszarusodásával és pigmentáltságának megváltozásával járó elváltozások, a szív- és keringési megbetegedések, a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei, egyes máj- és vesebetegségek, valamint a cukorbetegség.
A szakemberek megállapítottak olyan szinteket, amelyek még biztosan nem járnak kockázattal. Ezek napi egységre lebontott értéke egy testtömeg-kilogrammra levetítve 0,0008 és 0,0043 milligramm között található. A Magyarországon mért legmagasabb értékek 0,0384 milligrammot, sőt többet is tartalmazhatnak, így az egészségre káros intervallumba tartoznak.
A teljes cikk a Magyar Nemzet oldalán olvasható.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: Magyar Nemzet
