Van, aki még most is csapvizet iszik a Csongrád megyei Eperjesen, pedig ott az arzéntartalom 150 mikrogramm literenként, ami a megengedett érték tizenötszöröse.
A településen már évek óta lajtos kocsival hordják az ivóvizet. Ezt a példát követheti december 25-étől az a 364 település is, ahol szintén magasabb az ivóvíz arzéntartalma az unió által előírt literenkénti 10 mikrogrammnál. Ez 81 000 embert érint, főként Békés, Csongrád és Zala megyében.
„Gyógyszer kis mennyiségben, méreg, toxikus hatású nagy mennyiségben. Károsítja a tüdőt, a vesét, a gyomrot, bőrbetegséget idézhet elő és végső soron nagy dózisban halálos is lehet” – mondta el Somlyódi László, a BME tanszékvezetője. A professzor szerint leginkább a gyermekek és a várandósok vannak veszélyben.
A Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék vezetője elmondta: megállapították, hogy az arzéndózissal a megbetegedések száma is növekedik, de ezt számszerűsíteni senki nem tudta eddig, különösen az alacsony dózistartományban. „Éppen ezért alkalmazta az elővigyázatosság elvét az Európai Unió és most Magyarország is, amikor a 10 mikrogramm/literes határértéket vezette be” – tette hozzá Somlyódi László.
Magyarország uniós csatlakozása után 12 év türelmi időt kapott az arzénmentesítő fejlesztésekre, de csak az utóbbi két évben foglalkoztak érdemben a problémával. A türelmi idő lejárta után napi 100 000 euró is lehet a büntetés.
„A legfőbb probléma az volt, hogy ugyan rendelkezésre álltak az európai uniós források, de az önkormányzatok számára egy saját erő, ami ehhez a beruházásokhoz szükségeltetett volna, nem állt rendelkezésre. Ezt a helyzetet kezelte a kormány 2010 év végén azzal, hogy a Belügyminisztérium rendelkezésére bocsátott 19 milliárd forint forrást a megvalósítás támogatásához” – fejtette ki Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója.
A fejlesztések 2014-ben fejeződhetnek be, addig a Honvédelmi Minisztérium 200 településnek ad arzénmentesítő tartályokat.
